A Gardner-pajzs

2019.11.26 19:17

A Hold pajzsvulkánjai elhelyezkedésüket tekintve,mint a többi vulkán az égitesten a nagy medencék peremeinél tanyáznak.A Gardner-pajzs a Holdi vulkáncsoportok között a 3. legmagasabb képződmény.A relatíve kevés kaldera ,kürtő és dóm ezt bizony megerősíti(8db talán 9db).A Rümker pajzsnál ezek száma 22 de lehet hogy 30! Mik ezek a vulkáni pajzsok? A nagy becsapódások peremén az összetört felszín repedésein a könnyű felszínre jutás "reményében" a kéreg/köpeny olvadékai nyomulnak felfelé.A kis gravitáció miatt már kis nyomás is elegendő hogy a láva meginduljon.Hatalmas olvadéklencsék jönnek létre kristálypép kádban,számos kisebb kamrák táplálásával.Amint megvan a szükséges erő az egész felfelé nyomul felboltozva a felszínt.Mint láthatjuk az ilyen típusú működés nagyobb erőket vonultat föl mint egy átlagos tűzhányó esetében.A Gardner-pajzs mintegy 70km átmérőjű dudor.Magassága 1400m körül van,de a legmagasabb pontja 1600m.Ez közel 400m-rel magasabb mint a Rümker! A felboltozódott külszínen hasadékok jelennek meg amin a modellek szerint gyorsan és intenzíven távozik a magma.Miután a lapos bázikus anyagú felépítmények (lávarétegek és vékony hamurétegek egymáson) létrejönnek, a vulkán nem lesz hosszú távon sem inaktív! TLP (szellemek) jelenségeket észleltek több alkalommal a Gardner-pajzsnál.(Más pajzsoknál is,de azok jóval nagyobbak!)A pajzs tetején egy valószínű kaldera terpeszkedik (kékkel jelölve),mérete nehezen meghatározható felület átláthatatlansága miatt,ne feledjük hogy 3,7 milliárd éves képződményt vizsgálunk! Lehet hogy 11km X 5km a mérete de akár ennek a duplája is lehet! Formája,megjelenése alapján is csak egy sekély,esetleg többszörös kalderát feltételezhetünk.A másik tényező aminek dolgoznia kellene a viszkózusos elernyedés,elasztikusság jelensége.A jelenség lényegében abban áll hogy a gravitáció miatt a magassági különbségeknek ki kellene egyenlíteniük egymást,mint ahogy a gyurma szétterül az asztalon.Ezt a jelenséget az öreg krátereken látni lehet,a legjobb példák a felföldi (terra) kráterei mint például a Ptolemaiosz kráter.Ha ez nem történik meg egy vulkán esetében valószínűleg azt alulról nyomás éri,a kéreg nem süllyed alatta.Természetesen a kéreg időbeni vastagodása(ahogy hűl az égitest) is ok lehet illetve az alacsony gravitáció és nem utolsó sorban az anyag keménysége ami az alapot biztosítja. Akárhogy is de a TLP-k előfordulnak itt.

A másik képződmény ami a hely fejlődését befolyásolta az a törés ami mintegy kettévágja az egész képződményt.Maga a törés nem lávacsatorna de szinte biztos hogy az olvadékot szállította.Hogy a kalderához mennyi köze van még nem tudni,de hasonlóságot mutat az Arisztarkhosz plató hatalmas csatornájával a Schröter-völggyel.(Tágulásos törésvonal,annak végén vulkán áll.De az inkább andezites/piroklasztos kitörésre hajaz míg ez abszolút nem.Ott alábukott valószínűleg egy kéregdarab,itt erről szó sincs.)Ez a kanyargós,öreg, poros meder átlag 2km széles, 100m mély csak néhol éri el a 200m-t és kb.:40km hosszan lehet követni.Jellemző hogy a déli részén a nyugati fala a magasabb,míg az északi végén a keleti fal a magasabb!A peremek magasságkülönbségei nagyok.
Ha feltételezzük hogy az északi fal nem a valószínű kaldera része akkor egy hatalmas ívet kapunk a törés folytatásaként.

A csatorna/törés végén a Mare területen mintha kifolyást látnánk.
A "folyás" iránya megegyezik a térség lejtésével bár Délkeleti irányban meredekebb a lejtő. A metszeti adatok sajnos törést,gerincet jeleznek.Ez összhangban van mint a csatorna/törésvonal folytatásaként.Ráadásul a redőgerinctől lefelé az egész térség dél-délnyugati irányba meg is süllyedt.
Természetesen nincs kizárva annak lehetősége hogy ráfolyt itt részben a láva és egy komplex alakzat jött létre.
Az viszont elmondható hogy a lávaömlések irányai a délkeleti,és az északkeleti volt az aktívabb,a keleti az kérdéses már amiatt is mert egy másik vulkán is található a közelben.
A képemen kékkel a valószínű(!) kalderát,a sárgával az azonosítható kürtőket,dómokat,kalderákat míg pirossal a csak a nagy felbontású képeken azonosítható dómokat jelöltem.
A képek 305/1500 Newton távcsővel EQ6R mechanikán,Barlow3X-val QHY5 Mono CCD kamerával és egy Castell IR Pass (infrakapu) szűrővel készültek.
 
Sz.Á.I.

Elérhetőség

Szabó Álmos István Facebook-on is megtalálsz!