2020.10.04 22:18
Az Vallis-Alpes sokak kedvence,egyedi megjelenésű völgy.Hogy mennyire egyedi első pillantásra is látszódik.A keletkezése nagyjából ismert fő vonalakban,a részletekben már nem annyira.Mi a közös álláspont? A völgy lényegében egy tektonikailag létrejött forma.Az Imbriumi-medence létrejötte után egy törésvonal mentén az összetört kéreg szegélyei elkezdtek távolodni egymástól.Eddig tart a közös álláspont.Az egyik elmélet szerint a Mare-Frigoris felől és a Mare-Imbrium felől a lezökkenő felszínre befolyt a láva és szép lassan feltöltötte azt.Ami erről árulkodik az a lávacsatorna amely a völgy alján megtalálható és megnézhető akár amatőr távcsövekkel is.Csak hogy van egy kis apropó.Az ilyen völgyek kistestvére azok a tágulásos törésvonalak amellyel a Holdon tucatszám találkozhatunk bár ezek jóval kisebbek,bár egyes méreteikben jócskán felülmúlhatják a Vallis-Alpes-t. A Rima-Ariadaeus például 234km hosszú szélessége 5km körüli helyenként eléri az 500m mélységet.Ezek a Grabenek(lezökkenéses völgyek melyek szegélyei távolodtak egymástól) amolyan esőcsatorna megjelenésűek lapos fenékkel.Fontos szempont hogy az ilyen tágulásos völgyek falai és közvetlen környezetei nem púposodnak ki a környezetükből! Az Alpesi-völgyet vizsgálgatva bizony olyan jellegzetesség köszön vissza amely az óceáni hátságoknál megszokott és az előbb már pedzegettem.A törésvonal alatt a felszín felé nyomuló magmás anyag megemeli a törésvonalat és annak közvetlen környezetét.A völgy falai és környezete bizony meg van emelve! Ha eltávolítanánk a bázikus/ultrabázikus lávával elöntött padlózatot bizony divergens (távolodó)lemezeket(kéregdarabokat) találnánk,az óceáni fenék majdnem tökéletes mását!
Az ilyen helyeken hasadék vulkanizmus működik,míg az előrehaladott grabeneknél helyenként vulkáni kúpok alakulnak ki(forró pontokon).Az Alpesi-völgyben kúpokat nem ,de kürtőket és csatornákat sőt lávatavakat is találunk.A feltételezhetően heves vulkanikus működés ha nem is a teljes hosszában de a Földi hasonlataikból következtethetünk hogy többször 10km-en (Az Izlandi Laki hasadékvulkán 27km hosszan működött) ontotta az 1400-1600 fokos olvadékot!Azt is joggal feltételezhetjük hogy a korai időszakban illóanyagokban gazdagabb volt az kísérőnk mint most, így lávaszökőkutak kísérték a kitöréseket amelyek a mikrogravitációs körülmények közt elérhették az 500m magasságot is! A bazalt árkitörések általában a működésük korai szakaszában relatíve rövid idő alatt a vulkanikus anyaguk mintegy 30-40%-át kiürítik,majd hosszabb idő alatt lassan kifutva a készletükből nyugszanak le.
Vagyis, a völgy padlózatára nem valószínű hogy az eleve alacsonyabban fekvő Mare-Imbriumból (-200m) tört be a láva, bár inkább fordított esetet mutatnak az adatok.
Az észak felől határoló Mare-Frigoris viszont magasabban fekszik és egy igen idős de gyengécske lávacsatorna is összeköti a völggyel.(a völgy északon és délen gyakorlatilag el van vágva)
Most rá kell térnünk a völgyben futó rianásra.Meglehetősen összetett története van/lehet.Már ismerős a szituáció hogy az előforduló törések mentén a láva utat talál magának és alakítja, formázza azt.Esetünkben is ez a legvalószínűbb.A feltöltődött fenék a vulkáni aktivitás csökkenése miatt el kezd hűlni.A hűlés miatt a kőzetek zsugorodnak és a sűrűségük is megnő.Az ilyen fajta mozgások töréseket indukálnak amelyek rendkívül hosszúak,közel egyenes vagy összetettebb, faág akár fél pókhálós szerkezetűek is lehetnek.Mélységük változó de szélességük csak a fele vagy még kisebb mint a grabeneké.Azokon a helyeken ahol a vulkanikus tevékenység hosszabb ideig működött,ott a lávacsatornák kanyargós rendszerét és folyásokat találunk a hűlés okozta stressz nem jellemző.A hűlési törés elsődlegesen ott jön létre ahol gyengeségi zónát talál. Emiatt jól követi az eredeti törésvonalat a mélyben.
Mennyi lehetett a teljes tágulási sebesség régen?
A Vörös-tenger alatti proto-óceáni teknő a legjobb hasonlat erre a formára.
A jelenlegi 10mm/év tágulási sebesség az időben valószínűleg változott sőt
volt 30millió év nyugalmi időszak is.Ennek tükrében 1 millió év alatt létrejött a völgy (folyamatos működést feltételezve).A "pici" rianás korát ha elsődlegesen a kőzet málásával szándékozzuk meghatározni furcsa
anomália jelentkezik.Helyenként akár 1 milliárd év eltérés is lehet a rianás tágulásának megállásában.
Ott ahol idős 3 milliárd éves kráterek szabják át a csatornát ott könnyű dolgunk van a kormeghatározásban.De ott ahol vannak "friss" kőzetek (amilyenek jellemzők a fiatal ~1milliárd éves kráterekre) a felszínen (sziklás) és közben sima, vastag porréteges alacsony fal meg a feltöltődés is jelentős, bajban vagyunk.A jellemzők ellent mondanak egymásnak.Ezt az ellentétet csak úgy oldhatjuk fel ha feltételezzük hogy a csatorna 2 milliárd évvel ezelőtt még itt-ott tágult, tektonikailag még aktív volt,a mélyben még működtek erők.
Meg kell említeni azt a furcsa platót amely a völgy Északkeleti részében helyezkedik el.Mintegy 200m-rel kiemelkedik a völgy padlózatából mintegy 38 km hosszan.A "nyereg" a völgy vége felé lejt.
A vulkáni működés a ludas itt a lávacsatorna is jóval fiatalabb.
Az óceáni hátságoknál sem ritka hogy különböző időben és helyeken működik a vulkanizmus.A mélyben megbúvó magmakamrákat elvileg gravitációsan ki lehetne mérni.
Ilyen irányú mérések már megtörténtek.A GRAIL méréseiből az alábbi eredményt vonhatjuk le:
Mivel a csatorna így is alacsonyan van (közelebb a tömegközponthoz) a gravitáció valamivel erősebb mint
a felföldeken.Ha megnézzük a helyi gravitációs egyenetlenségeket (kivonva a tömegközépponttól való távolságot) azt az eredményt kapjuk hogy a gravitáció ezen a helyen Kelet-Nyugat
irányban majdnem a csatorna teljes hosszában nagyobb a környezetéhez képest, körülbelül egyezik a környező Mare területek gravitációs átlagával. Ez sajnos kevés,ennél nagyobb felbontású gravitációs térképre ill.mérésrevan szükség a kérdés eldöntéséhez.Sajnos a kép készítésekor a légkör nem kényeztetett,vizuálisan saját szemmel sem láttam a rianást néha éreztem hogy van ott valami.
Ha lesz lehetőségem egy jó képért még visszajövök ide.
A képeket 305/1500 Newton távcsővel EQ6R mechanikán egy qhy5 mono ccd-vel
készítettem 2x barlow és 3x barlow segítségével.
A szűrőm egy Castell IR pass (infrakapu) volt.
Sz.Á.I.