2016.04.28 00:56
A rengeteg kráter között apró kürtők bújnak meg és csak azoknak nyílnak meg akik keresik őket.A hold legkisebb és legnehezebben észrevehető gyermekei.Apró gumók de nem teljesen érdemtelenek.
Ezek a vulkánok.
Holdunk bár majdnem teljesen rideg de legbelül még meleg és részben olvadt maggal rendelkezik.
A holdra telepített szeizmográfok adatai szerint valami hirtelen gyengíti a rengéshullámokat 1000km mélységben.Ilyet csak olvadt kőzet vagy folyadék produkál.Sajnos a megszilárdult és megvastagodott kéreg mára úgy néz ki véglegesen elzárta a magma útját a felszín felé.Igaz, jelenleg is történnek vulkán gyanús események melyek furcsa fénylések, ködös homályok, sötét foltok képében jelennek meg és az amatőr csillagászok figyelgetnek.
Hogyan jöttek létre a holdtengerek? A Hold életében volt egy aktív szakasz amikor
a nagy becsapódások miatt a kéreg összetört,az amúgy is elvékonyodott rétegen keresztül a felszínre jutott az olvadt kőzet.A legnagyobb (most még valószínűleg) nem becsapódásos Mare az a Viharok óceánja (Oceanus Procellarum) amelynek kialakulása is a kéregben létrejött gigászi töréseken feltörő magmának köszönhető. Valószínű hogy a jelenleg Föld felőli teljes oldal egy gigászi ütközés miatt elvékonyodott. A kéreg darabjai szétrepültek az űrbe és a későbbi nagy becsapódások pedig játszi könnyedséggel ütöttek rést a köpeny felső részeihez.
(Horváth Zoltán Holdfogyatkozásos felvételét elrondította: Sz.Á.I.)
A Holdi tengerek átlagos vastagsága 1.5-3km körüli, képzelhetjük mekkora vulkanikus tevékenység lehetett anno 3,5 milliárd évvel ezelőtt!
A Viharok óceánja területileg akkora mint a Földközi-tenger 80%-a!
Talán nem is "véletlen" hogy a vulkáni dómok 90 százaléka nem a felföldeken (Terra) vannak hanem a Mare (tenger) területeken.
Persze egy-egy nagyobb becsapódás is elindíthat ilyen "geológiai" (helyesen szelenológiai) tevékenységet ha átüti a kérget vagy összetöri , meggyöngíti.Ha egy kráterre ránézünk annak átmérőjét a mélységébe is számíthatjuk, csak a kőzetek visszahullása és az alsóbb rétegek rugalmassága, visszaütése betemeti a gödör nagy részét.Na persze az olvadt kőzetek is feltöltik, feltölthetik.
(Hortensius dóm vidék. A 8-10 km talapzatú vulkánokon érezhető a tetőkráter ami 1,5km-es lehet.Tipikus megjelenésű vulkánok. 200/1000Newton 3x és 6x -os nyújtás QHY5 ccd)
A vulkáni dómok kicsik, 100-500 m magasak, átmérőjük 1-30km-ig terjed súroló fényben szépen mutatnak. A kürtő nyílása is ilyenkor figyelhető meg legjobban csak a távcső bírja felbontással.Mert anélkül nehezen megy.De azért nagy fénybeesési szög mellett is megláthatóak csak tudni kell őket hol keresni.
(A Linné alfa és béta dómok nagy megvilágítási szögből nagy nagyítású felvételen.Figyeljük meg a többszörös kúpokat! 200/1000 Newton QHY5 ccd)
Nem ritka a lapos bazalt kupolával és annak tetején kialakult "kitüremkedések" kúpok melyek a kürtőket körülveszik.Egy ilyen kupolán több kúp, tetőkráter is kialakulhat,ha a láva útja elzáródik és más utat keres.
(Lávacsatorna, rianás, képen a Rima Marius, 283km hosszú meder . sajnos a képen nem láthatjuk teljes méretében.Mellette 10km-es kráterek. 200/1000 Newton 2x Barlow QHY5 ccd)
A vulkanizmus másik jelzője, folyománya a vulkáni csatornák, rianások.Ezek változatos méretűek, mélységük 1km is lehet, hosszuk a néhány száz kilométert is elérhetik.Szélességük is változatos akár 10km is lehet a legvastagabb részén.A legnagyobbak egyike a Schröter völgy(utólag kiderült tektonikai képződmény csak láva is folyt benne), a harmadik legaktívabb terület a vulkángyanús listán!A lenti képen látható ez a terület.Középen a világos sugaras kráter a 40km-es Arisztarkhosz , jobbra mellette a sötét feltöltött Hérodotosz és onnan indul ki a Schröter-völgy.Nem idevág, de gyönyörűen láthatóak a fiatal kráterek (max.:1,2 milliárd év) világos anyagtakarói ahogy keresztül kasul áthaladnak mindenen.Az Arisztarhosz kráter sötétebb sávjai a kráter belsejében illetve a kráter külső övén vulkanikus kőzetek kontrasztos megjelenését mutatja. A becsapódás úgymond felkeverte a mélyebben fekvő kőzeteket és egyedi megjelenést biztosított a 450 millió éves mementónak.
(Sz.Á.I)