A Hortenziusz-pajzs

2020.04.07 22:14

 A Hortenziusz(Hortensius)-pajzs arról a 6 jól látható dóm melletti közepes becsapódásos kráterről (és még sok vulkáni kráter és kaldera a környéken) kapta a nevét amelyek ennek a brutálisan nagy vulkáni pajzsnak a déli határát jelöli. A történet szokványos,nagy területen felboltozódott felszín amelyből dómok,hasadékvulkánok,folyások,gödrök sora virágzott ki.Ezeken keresztül nagy mennyiségben folyt a híg csaknem víz folyékonyságú láva,amely csak az idő előrehaladtával lett viszkózusosabb,mézszerűbb(ilyenkor megváltozik a kitörés típusa is).Megjegyzem ezek a vulkánok is felelősek voltak a Hold őslégköréért amely szén-dioxidból,szén-monoxidból,kén-dioxidból és vízből állt(igazából a 3.leggyakoribb elem volt a víz a légkörében)! Az őslégkör sűrűsége a Föld légkörének az 1/100-át is elérte(akár a Marson!),a nappali oldalon 100km az éjszakai oldalon pedig 30-40km lehetett a vastagsága(hőmozgás miatt).A Vulkanizmus olyan nagy mennyiségben szabadíthatott fel a kéregből és a köpenyből vizet hogy azok rövid időre akár folyásokat,kis folyókat is alkothattak(hasonló a Marson is volt, erről nyomok árulkodnak).Már a 40-es, 50-es években is feltételezték ezt,bár akkor a nagy becsapódásos krátereket is vulkanikus eredettel magyarázták ami teljesen téves volt.

Ezek a Hold rövid életű gyermekei a felszínt elérve, lehűlve megfagyhattak,jégpáncélt alkotva a folyékony halmazállapotú állomány felett.Persze az idő vasfoga ezt is kikezdte,a jég szublimált és elszökött a bolygóközi térbe. 
Ez a pajzs egészen idős(részei 3,1-3,6 milliárd évesek),északi területei részt vettek az Imbrium-medence feltöltődésében.Érdekes tény hogy a vulkánok részei a Kárpátok hegyeinek amely északról határolja.Méretileg olyan nagy hogy szabad szemmel látható a Földről!A 350x150km-es átmérőjével és átlagosan 1200m magasságával a Holdon a 3.legnagyobb ilyen képződmény.
Ennek a nagy kupolának a nyugati ívén találjuk meg a vulkáni kúpokat.Miért nem találunk máshol a pajzson?
A válasz a Kopernikusz-kráter! A nagy becsapódás valószínűleg sok nyílást és alacsony dómot betakart törmelékkel így azok nem vagy nehezen felfedezhetők.Amennyiben ez mégsem így volna akkor biza a nyugati ív (amolyan fél tűzgyűrű) alatti törés mentén jöttek ezek létre.Ezen a területen kifejezetten sok helyen piroklasztos(hamuk,blokkok,forró gázok,olvadékok elegye) kitörések figyelhetők meg (lásd:őslégkör).Sajnos a képemen a legészakibb részek nincsenek rajta,az nem fért rá.A kék vonal a pajzs határait jelzi,igaz még nem tisztázott a pontos mérete.A sárga széles csík a vulkánok elhelyezkedésének durva vonala.A piros karikák vulkanikus építményeket jelölnek.
 
A képemen szerencsére ha kis mértékben is de látható két számomra érdekes alakzat.Az egyik egy kiömlési forma amolyan karfiol alakú, tetőkráterekkel: 14x7km-es vulkán 240m magas.Míg a nyugati oldala "meredek" 150m-t esik 800m-en(kb.:8-10fok),addig a keleti oldalon mindehhez 5km kell(kb.:1,3fok) ez az oldal a lefolyások oldala is.(a-b metszet.)
A másik kedvenc egy beszakadt kaldera amelynek nyelvei,öblei vannak.Szerencsére a képemen szépen látszik! A 8,2x2,8km-es beomlás 120m mély.(c-d metszet)A hozzá tartozó lávacsatorna/ák jelentősen feltöltött állapotban vannak a képemen nem is látszódnak.Itt-ott csak néhányszor 10m mélységűek.A környék hemzseg a gödörkráterektől,kisebb kalderáktól.
A lényeg hogy egykor igen aktív terület volt ez.A Kopernikusz-krátert leszámítva TLP jelenségek csak a közeli T.Meyer kráter közelében (nincs anyagom róla) és a Kárpátokban fordultak elő.
Ez az egy dokumentált TLP bejegyzést találtam :
1955 Aug.26. 2m fényességű világos fénypont mintegy 35 másodperc élettartammal a Kárpátokban.
 
A képek 305/1500 Newtonnal és 254/1200 Newtonnal készültek,QHY5 ccd kamerával.
Sz.Á.I.
 

Elérhetőség

Szabó Álmos István Facebook-on is megtalálsz!