2020.05.30 19:13
Bár összességében keveset lehet tudni erről a vulkáni-pajzsról,sőt az is benne van a pakliban hogy ez a komplexum nem is az aminek gondoljuk.Átmérője nem kicsi és elhelyezkedése miatt igen erős a gyanú hogy vulkanikus építményről van szó.
A nagy becsapódásos medencék szélein törvényszerűen bukkannak fel a dómok,gödörkráterek hasadékvulkánok.A korábban már megismert nagy pajzsvulkánok is ennek megfelelően terpeszkednek a felszínen.A Kepler vulkáni-pajzs is beillik a képbe,szinte karnyújtásnyira a Hortenziusz-pajzstól az Imbrium-medence tövében.Bár rendkívül lapos,a legmagasabb pontja is csak 600m az átmérője viszont 270km! Ilyen nagy átmérőt nehéz más tektonikával magyarázni egy olyan égitestnél mint a Hold.Mint írtam ez a legalacsonyabb pajzs a Holdunkon,szögemelkedése 0,3 fok de nem ez a negatív csúcstartó!(arról majd máskor)
Hogy mi a különbség a pajzsvulkán és a vulkáni-pajzs között? A pajzsvulkán egy működő,míg a vulkáni-pajzs kialudt inaktív tűzhányó.
Sajnos a Kepler-kráter eléggé eltorzította,a becsapódás eltemette vagy lerombolta a kürtőket,így megint csak a széleken lévő nyílásokat,maradványokat láthatjuk.Túl nagyok hogy parazitakúpok legyenek és bizony a kitörés típusa(!) is másabb az egyes nyílásoknál.A piroklaszt kőzetek elég változatos mennyisége, egymástól nagy távolsága valószínűsíti hogy időben nagy különbségekkel működött és/vagy a kamrákban nem egyforma nyomások,hőmérsékletek uralkodtak.A robbanásos kitörések jellegzetes velejárója ez a kőzet de megjelenik kisebb mennyiségben minden kitörési fajtánál.A Földön ahol a légkör és a gravitáció jobban befolyásolja a szemcsék szóródását egy átlagos kitörésnél 3-4km-re is kiszóródhatnak a 2,4cm-es darabok amelyek akár 15km magasba is feljutnak.Az 1mm-es szemcsék már 30 km magasságba és a kihullás is 10km-re eljuthat.A Holdi körülmények miatt a légkör hiánya és az alacsonyabb gravitáció miatt egy 13km-es körzetben szétdobált porfelhő nagyságrendekkel kisebb kitörést feltételez mint a Földön (és kevesebb gázt).A kicsi gravitáció már kicsi kitöréseket is megenged,amelyek kis nyomásnál is a felszínre törhetnek.Elmondható hogy a Földi típusú kitöréseknél a gáz aránya az olvadékban ekkor 60-70% körüli.
Időben nagy eltérések vannak az pajzsot körülvevő lávatengerek között.A nyugati oldalon 3,6 milliárd éves bazaltokat találunk,a keleti oldal már 3 milliárd éves és a déli oldal 2,1 milliárd éves bár helyenként ennél is fiatalabb a Mare(!) terület.A pajzs korát is ide tehetjük de kis zavart okoz hogy az Imbrium-medence kidobott anyagából tekintélyes mennyiség itt landolt.Az utólagos vulkáni tevékenység pedig erre a rétegre folyt rá még ha aránylag kis mennyiségben is.Az anorthozit, beton barna színű alapjára a vasas bazalt vörös színe keveredik a Kepler világos színű üvegesedett, összetört, szétspriccelt kőzeteivel(sárga és cián).Ehhez jön még hozzá a Korai globális vulkanizmus ilmenites(titános) kőzeteinek sötétkékje.Igazi katyvasz az egész! Eligazodni segít hogy a fiatal kőzet mindig világosabb.
Így a pajzsra nézve látszik a sötét vöröses (~3,2 milliárd éves) és a világos narancsosabb (~2,6 milliárd éves) kiömlés.
Figyelemre méltó hogy szintén TLP jelenségekben gazdag a kráter,csakúgy mint a Kopernikusz vagy az Arisztarkhosz. Mindhárom kráter vulkanikus környezetben található, közvetlen közelében vagy rajta.
A Kepler-kráter a bejelentett TLP-k 2,1%-át produkálja.
1884.02.05. : Valami megvilágítja a Keplert belülről. (időtartam ismeretlen)
1942.02.02. :55 percen át világos köd a Keplertől nyugatra.
1919.02.07. : Fehér köd a Kepler környékén.
1954.11.07. : Fehér köd a Kepler-kráter keleti falán, kívül.
1956.11.17-18. :A Kepler,Tycho,Arisztarkhosz,Proclus,Manilius rendkívül fényesek.
1967.10.19. : A Kepler fényesebb 1m-val mint az Arisztarkhosz,csak másnap tért vissza az eredeti értékre.
1981.08.04. : 21 órán át változó erősségű kékes ködben a Kepler,Kopernikusz,Arisztarkhosz,Gassendi,Bullialdus kráterek, az Arisztarhoszban villanások.
1988.04.20. : A Kepler és a Kopernikusz 45 percig nagyon világos a hamuszürke fényben.
1988.05.18. : Másfél órát a Kepler és a Kopernikusz túl világos az Arisztarkhosz normális.
A képek 200/1000 Newton és 254/1200 Newton távcsövekkel EQ5 mechanikán készültek mindkettő QHY5 mono CCD kamerával.A színes kép IR RGB kép.
Sz.Á.I.