A két tojás esete. A Kopernikusz és a Langrénusz kráterek

2017.12.20 17:22
Nem véletlenül olyan mint két tojás.A Langrénusz kissé nagyobb mint a Kopernikusz mint egy 35km-rel,születésének körülményei(környezete) is hasonlóak.Még a központi csúcsok is közelítőleg egyforma magasak!
A Kopernikusz 800 millió éves,a Langrénusz kb.:1,4 milliárd (becslés tőlem).Idővel a fiatalabb társa is hasonló megjelenésű lesz, a napszél sötétíti,vörösíti a kráterből kiinduló sugaras "csápokat".  Mindkét kráterben hőanomáliák jelentkeznek ennek oka az üvegesedett kőzetek lehetnek.Az ilyen sugaras kráterek akár 60 fok Celsius-szal is melegebbek lehetnek környezetüknél.Szintén mindkét kehely otthont ad a "szellemeknek" az Időszakos Holdi Jelenségeknek.
Igaz a Langrénuszban összesen 3 megfigyelés volt de ennek oka lehet hogy eléggé periférián van.Kettő esetben homályosnak látták 30 percen át, egyszer fényesebb volt a közepe.A Kopernikusz jóval összetettebb, a hamuszürke fényben mutatott irreálisan fényes krátertől a villanásig,a rózsaszín fényesebb folttól a homályos sáncig, észleltek már mindent eddig 20 esetben.Talán az is közre játszhat hogy mindkét kráter ill. környezetében növekedett radioaktivitást mértek.A Langrénusz igaz csak kis mértékben de a fiatalabb testvére már jóval magasabb mennyiségben sugároz.Mennyi is ez a mennyiség? A Thórium 6-12gramm/tonna koncentrációban van jelen a Kopernikusz környékén, ez megegyezik a földön mért átlagos mennyiséggel ezért azt mondhatnánk hogy a kőzetek háttérsugárzása ott nem sokkal több mint itt a földön.A Langrénusz környékén ez az érték csak 2 gramm/tonna.
A bolygónkon viszont a radioaktív Kálium több ezerszer nagyobb mennyiségben fordul elő ezt kivetíthetjük a Holdunkra is!
Az összes vulkanikus kőzetekben előforduló radioaktív elemek koncentráltabb állapotban a Földön mért átlagnak akár az 5X-öse is lehet.Elmondhatjuk hogy minél kevesebb a szilícium-dioxid a kőzetekben annál kevesebb a radioaktív elem.Vagyis a felföldek szegényebbek bomló elemekben mint  egy pár helyen a tengerek (a legtöbb helyen a bazaltos kőzet megegyező mennyiségű radioaktív elemet tartalmaz mint az anortozitos felföldek.Viszont a nagy becsapódások által a mélyből felkavart, kidobott radioaktív elemek helyenként jelentősen feldúsúltak).Talán ezért is kevesebb a felföldeken a "szellem" járás (I.H.J. - - időszakos holdi jelenségek).
  A Langrénusz kráter (Van Langren latinosítva) 254/1200 Newton ASI120MC CMos kamera.
   A Kopernikusz kráter mono képe.Ez még 200/1000 Newton QHY5 ccd-vel készült.
 
 
 
Sz.Á.I.
 
 

Elérhetőség

Szabó Álmos István Facebook-on is megtalálsz!