A névtelen formáció a Marius-krátertől északra (fent) található,eredetileg nem is ezt akartam leészlelni,de ha már így alakult akkor vizsgáljuk meg mi is ez a lapos néhol meggyűrt kráterek sora.Mivel nincs neve,így ez írás erejéig én elnevezem Kobra-tavaknak.(Kobrafej amúgy is létezik már a Schröter-völgyben,meg ennek az alakja is hasonló,na meg per pillanat jobbat nem tudok....)
A legnagyobb és legöregebb lávató legyen "A" jelölésű.A lávató 6,5km X 5,5km átmérőjű, 3,6-3,7 milliárd éves lehet.A kürtőt nyugat felől emelkedő terep veszi körül így a többszörösen kiöntő lávató ebbe az irányba csak keveset tudott haladni.A gáztalanodott lávató visszahúzódott és megszilárdult,kihűlt majd évmilliók alatt megsüllyedt nyugati irányban mintegy 50m-t.A környező vulkánok és a becsapódások törmelékréteggel terítették be.Valószínű hogy ez a süllyedés és a IMP (Szabálytalan Láva/Mare Folt) formációk mintegy 300mX750m-es területen amely nyugati belső kráterfal tövében megjelentek, közös okra vezethető vissza.Mi lehet ez a közös ok? Vagy az történt hogy a mélységben nem teljesen szilárd "kristálykásás" viszkózusos,alacsony hőmérsékletű magma kipréselődött a felszínre.De az is lehet hogy a tömegmozgás (süllyedés) miatt szabad út keletkezett és a radioaktív anyagok által hevített,korábban csapdázódott gázok pedig a felszínre törtek.Ebben az esetben a magma nem követi a gázokat.Maguk a gázok a vulkanizmus hajtómotorjai,ha a gáz kevés és/vagy elszökik, a magma csak nehezen tudja elérni a felszínt (ilyenkor csak a sűrűségkülönbség dolgozik).Az alacsony hőmérsékletű láva eleve nehezen mozog a nagy viszkozitás miatt.A magmakamrában lehet hogy nincs is már olvadék csak olvadáspont alatti de forró kőzetek amelyek a tömegük miatt süllyednek és/vagy hűléskor összehúzódnak.A gáz mozgásának a Föld árapály ereje is segít hiszen emelgeti a Hold kérgét, a törések vonalainak gyengítésével egyengeti a gáz útját felfelé.A hőmérséklet változás a kőzetek hőtágulását vagy összehúzódását váltja ki.Egy 1km hosszú bazalttömb 150C°
hőmérsékletkülönbségre 1,5m -t tágul vagy zsugorodik.A Holdi regolit réteg mivel jó hőszigetelő így 50-70m mélységben már közel állandó a hőmérséklet.A bazaltmezőket a korától függően különböző vastagságban fedi ez a por és kábé kavics méretű kövekből álló réteg.A különböző vastagság különböző mértékben szigetel.Így csak a felszínhez közel réteget éri a nagy hőmérséklet különbség.
A Kobra-tavak (lávató rendszer) a Marius-pajzsvulkán (nem kifejlett!) oldalában valószínűleg hasadékokból alakult ki és lett belőlük parazitakráterek majd később lávató.A pajzsvulkán lábánál hasadék nyílt és tűzfüggöny,lávaszökőkutak szöktek az égbe.A hasadékokat kiszélesítette kráterekké,lánckráterek épültek.A kiömlés után a gáztalanodott magma csak inaktívan fortyogott a saját kráterében.A visszahúzódott láva lassan kihűlt,bár a teteje a forró tejhez hasonlóan megbőrösödik és ez a jelenség a lávatavak esetében gyorsan megtörténik, Földi körülmények közt nem kell neki több néhányszor 10 percnél de ez a felület nagyságától is függ,na meg a légtömegektől amelyek elviszik a hőt.A Holdon ahol nincs levegő (közeg) és csak a környező kőzetek hővezetése és a láva infravörös tartományban való kisugárzása a világűr felé amelyen keresztül energiát ad le a magma, ez a folyamat lassabb lehet.Mivel az "A" jelzésű lávató kora összehasonlítható a pajzsvulkán korával, feltételezhetjük hogy ezt az objektumot nem a vulkán oldalában utat kereső magma,hanem még a vulkán kezdeti növekvő fázisában született. Ez a lávató de a többi külön-külön is a legnagyobbak közé tartozik de együtt a rendszer vitathatatlanul a legnagyobb méretű ilyen objektum.Az Arisztarkhosz (Aristarchus) plató környékén van csak nagyobb méretű lávató.A Földünkön jelenleg a legnagyobb ilyen vulkán amelynek lávatava van az Nyiragongo amely "mindössze" 2,5km átmérőjű de néha eléri a 650m mélységet.
Észak-északkeleti irányban széles lávafolyás terül el.Már maga a domborzata is gyanússá teszi hogy itt valami van,de ez a környék tektonikai gyűrődései miatt eléggé kusza.A lávafolyás 7,2km széles, 250m vastag (a tektonikai kompressziós erők később meggyűrték a széleit,de meg is emelték) kb.:19-25km-ig lehet biztosan lekövetni a hosszát,utána már a többi tűzhányó már felülírja. A két szélén a folyásnak a vasoxid és a titánoxid mennyisége alacsonyabb,ez kijelöli a lávafolyás szélső határait.Míg a bazalt 19%-os vasoxid tartalmú addig azon kívül 16%,a titán pedig 9% ,azon kívül 3-5%.Az olivin helyenként maximum 14%, a folyáson kívül csak 7% átlagban.Ne felejtsük hogy az egész környék vulkanikus,sőt a Marius-dombok valójában egy lapos, bár nem kifejlett pajzsvulkán.
Az "A" jelölésű lávató közvetlen szomszédja déli irányban egy sokkal fiatalabb de méreteiben jóval nagyobb lávató komplexum.A körülbelül 16km hosszú, legszélesebb részén 3,8km méretű elnyúlt forma.Ha a topográfiai adatokat megnézzük 5 nagy süllyedést mérhetünk.Feltételezhetjük hogy azokon a pontokon süllyedt meg a kőzet jobban ahol mély kürtő található alatta vagy hasadék.
A legmélyebb a "B" jelzésű, közvetlen az "A" lávató szomszédja.Valószínű(!) egy több millió évvel későbbi de azonos magmakamrájú vulkán hozta létre.Átmérője 2,61km megsüllyedése kb.:80m amely a közepe felé mélyül.A lávató keleti pereménél a kompressziós erők felnyomták picit a kőzeteket kb.:12m-rel.A krátertó közepe irányába mutató, több néhányszor tíz méter magas gyűrődéseket találunk.Kora 3,2 milliárd év körüli (erős becslés)
A "C" jelzésű lávató legmélyebb pontja a forma keleti részén fekszik.A belső nyugati szinthez képest 120m-rel süllyedt a keleti szelete ,a belső dőlésszöge csak 9 fok körüli.
A keleti pereme mentén húzódó ív amely 4km hosszú, a lávató határának az összenyomó erők (ez lehet a Hold zsugorodása hűlés miatt,a forgássebesség csökkenése miatti alakváltozás,de lehet a bazaltmezőknek a saját tömegük miatti megsüllyedése is bár ennek velejárója a helyenkénti íves árkok kialakulása) 110m-rel megemelték és 1km szélességben felgyűrték.Kora 2,6 milliárd évesnek tűnik de mivel a környező vulkánok és becsapódások miatt törmelék és tefra réteg fedheti így ez a becslés igen tág értelemben veendő (valószínűbb a 3,2-3,4 milliárd év).
A"D" jelzésű lánckráterek/hasadékok mintegy 13km-en át vezetnek minket egy bazaltos kalderához.Ez a nyomvonal áthalad két később született, alacsonyabb hőmérsékletű bazaltos láva felnyomulásból épült amorf kupolák között.A tektonikai erők itt érvényesültek a legjobban,18-25 fok oldalszögű 100-140m-es gyűrődéseket hozott létre.
Az "E" jelzésű kaldera 4,6km átmérőjű,teraszosan megsüllyedt,220m körüli mélységű "gödör". Olyannyira központi szerepű a kráter hogy innen több irányba nagy lávafolyásokat és a Rima Marius déli végéig elérő lávacsatornát is itt találjuk amelynek hossza 62km körüli,szélessége átlag 1,45km.Ha a topográfiai adatokat elemezzük azt vesszük észre hogy a talajszint megsüllyedése a vizuálisan leírható kalderán kívül már nagyobb távolságokra elkezdődik.Északnyugati irányban 2km-rel,északi irányban 1km-rel,délnyugati irányban pedig 4,8km-rel már süllyed átlagosan 5°-os szögben a kaldera felé.
A képeket 305/1500 SkyWatcher Newtonnal,EQ6R mechanikán,ASI179MC/hh kamerával Barlow2x-vel készítettem.
Sz.Á.I.