2019.09.29 00:54
A Kopernikusz kráter egy feltűnő és jól ismert becsapódási nyom.Már kis távcsővel is láthatóak kedvező fényviszonyok mellett azok az érdekes és ilyen méretekben ritkán látható láva és törmelék árak amelyekről most szót ejtek.A kráter déli oldalán található a legnagyobb ilyen folyás,egy láva és törmelék folyam amely mint egy tincs lóg lefelé a sáncon.A 28.54 km hosszú, ellaposodó és szétterülő ár mintegy 750m szintkülönbségen zúdult le,viszont a vége már emelkedő szintű felszínre futott fel.A ellapult, kifutott lapály szélessége 5,2 km körüli és egyik ága 90 fokban keletre fordult hogy lezúduljon az alacsonyabb területekre.Ez az ág messzire nem jutott mozgási energiája nem futotta arra hogy az emelkedőn átbukjon és a hűlő még folyékony kőzet sem kedvezett, gyors mozgása cammogásra szelídült.A fő csapásirányban "hegynek" felfelé menetben még 7,6km-t futott majd a csúcs után egy lankás részen megszilárdult.Igen jellegzetes struktúra az így több irányban próbálkozó olvadék megszilárdulási formája.Legjobban egy ritkított mázoló ecset szakállára hasonlít.Érdekes adat hogy a lendület miatt felfutó olvadt anyag egy része visszafolyt a lapályos részre aránylag sima felületet létrehozva.Az anyagtakaró vastagsága 120-200m között mozog,több helyen pedig jellemzően az üveges kőzetekre hatszög formára repedezett a felszín.Figyelemre méltó hogy a lávaár kiindulási pontja a kráter átszakadt sáncához köthető!!! Az ok valószínűleg(!)A kráter formálódásának pillanatában keresendő.A Kopernikusz kráter híres a teraszain megrekedt és megszilárdult olvadék tavairól,(ezeket már kis távcsőben is látni) így lehetséges hogy szó szerint "gátszakadás" történt egy meggyengült sánc darabján.Ezt látni a képemen is.A sánc leomlása 2km szélességben történt, mintegy 300-340m magas gát omlott be.Ez a kráter legfelső terasza!A pontos fizikai okok számomra még ismeretlenek, az biztosnak látszik hogy becsapódás energiája mint kifelé tartó erő rátartott a sáncra és miután ez az erő megszűnt, a szakasz esetleg befelé megrogyott ezt pedig már átszakította a teraszon felgyülemlett olvadt kőzet tó.Érdemes azt is megnézni hogy a kráter belsejébe is ömlött az olvadék hiszen hasonló lefutást találunk befelé is.
A másik ilyen láthatóbb folyás már nyugatra van.Ez jóval kisebb csak 16km-es, hasonló a juhar falevélhez bár nagyon sekélyes ágai párhuzamosak egymással, tán picit széttartóak.Kifutásának végein picit púposabb itt eléri a 200m vastagságot de az átlag 100m alatti.Megjelenése nem igazán utal lávára,inkább egy laza törmelékfelhő (mint a vulkánkitörések piroklaszt árai) érhetett "Holdat" ami a kráter falán végig szánkázott.Csak itt ott találunk összetöredezett felszínt, az egész nagyon törmeléktakaróra hajaz.Szélességei a kifutásnál 1,8 és 2,6km,de levél tenyerénél 5km-ig terjed.A kráter lejtései még ha gyenge módon is de a délnyugati lefutást dél felé húzta.A kiindulási pontja nem kapcsolható a peremmel össze,mindenképp fentről érkezhetett az anyag.
A képek 305/1500 Newton EQ6R mechanikán,QHY5 mono ccd kamerával,
Castell IR Pass Szűrővel, Barlow 3X +toldattal készültek.
Sz.Á.I.