A Mare Nectaris feneke. :-)

A Nektár-tenger.Az egyik viszonylag jó épségben megmaradt gigászi becsapódásnyom.Falain szépen körbe lehet vezetni tekintetünket ez a legtöbb becsapódásos medencére nem igaz!

A hivatalos információk 1km mély vulkanikus anyagot említenek,de ez az érték csak az északi részére igaz.A déli részén 400m a keleti részen 2-300m ez az érték.A mélységeket jól megsaccolhatjuk az elsüllyedt kráterek maradványaiból.A medence területét belülről rogyások szegélyezik bár a keleti oldali a hangsúlyosabb. A közepe a plusz tömeg miatt megsüllyedt ennek nagysága circa 150m.Az északnyugati területen két sötét udvarú krátert találunk.A belső (Beaumont L) 4,3km átmérőjű és 1km mély.A külső 2km átmérőjű és 300m mély.

Megjelenésüket annak köszönhetik hogy az ütközéskor a felső lávaréteget átütő test a mélyebben fekvő,Olivin gazdag vulkanikus olvadékot (kriptomare) elérte és maga köré szétszórta.Ebből az adatból következtethetünk a felső lávatenger(több rétegű)vastagságára a Nektár-tenger nyugati két különböző pontján.A tömegkoncentráció és a kéreg elvékonyodása (kéregként értelmezem a becsapódási olvadékot)lényegében akkora mint az utólagos vulkanizmusban elöntött térrész.A medencében a GRAIL mérései alapján a kéreg vastagsága 10km vagy inkább alatti.A becsapódási olvadék a kéreg és a köpeny olvadékából keletkezik.A hősokkot kapott kőzetek a több mint 50Gpascal(5098581065kg/m2) nyomáson,több mint 4700C° hőmérsékleten rövid idő alatt megolvadnak majd közvetlenül az átmeneti kráter betemetődése és a végleges kráter kialakuláskor megszilárdulnak és összetöredeznek.Jellegzetes formájuk(táblás,töredezett szerkezet) és anyaguk(Norit)ha nem fedi későbbi vulkanikus réteg szépen látható lenne.Ezt a külalakot (Maunder-formáció) a Mare Nectarisban is felfedezhetjük.Súroló fényben a Rosse a Bohnenberger és a Daguerre K kráterek környékén láthatjuk a legjobban.A Rosse-kráter lecsapója pedig felszínre hozta az ennek az üvegesedett olvadék anyagát,de ugyanezt tette a tőle nyugatra lévő névtelen 1,8km-es átmérőjű kráter szülője is.A Rosse-kráter mélysége 2km,így elmondhatjuk hogy itt a vulkanikus(!)anyag nem lehet ennél vastagabb.A névtelen kráternél ez az érték 500m.A medence hozzávetőlegesen 4 milliárd éves bár vannak szerzők akik 200 millió évvel fiatalabbra helyezik. 

  A sárga nyilacskák a Maunder-formákat mutatja igaz gyengén látható,de mentségemre szóljon hogy ezek a formák amúgy is nagyon nehezen láthatóak.

 

A képek 305/1500 és 200/1000 Newton távcsövekkel készültek QHY5 ccd és ASI178MC Cmos kamerákkal készültek.

Sz.Á.I.