A Szoszigenész-kráter és környéke (Mare Tranquilitatis) bővelkedik az IMP formációkban.A kisebb amatőr eszközökkel is megfigyelhető feltehetően vulkáni kiömléshez köthető a Szoszigenész-gödörkráter de talán a kaldera pontosabb megnevezés lenne.A teljes hossza 17,5km de a 3 nagy részre osztható objektum lényeges része a közepe amely "csak" 6,87km.A szélessége 2,8km de csak a középső papucsállatkára hajazó kráterben. Mélysége itt 300m ennél mélyebb (400m) a nyugati különálló beszakadás.A különbség bizony beszédes.Maga az egész komplexum egy jól látható törésvonalra épült rá, amely merőleges azokra a koncentrikus törésvonalakra amelyek egy többszörös óriási becsapódások után jöttek létre.Ennek a két törésvonal keresztezésében egy nagy hasadékvulkanizmus jött létre hozzávetőlegesen 3,7-3,5 milliárd évvel ezelőtt. A felszínen a kráter körül olivines-ortopiroxénes valaha nagyon híg és forró,mélyről jövő 1400-1600C° hőmérsékletű, mára persze már megszilárdult lávasíkságokat találunk.A kaldera közvetlen közelében a hipersztén aránya az olivines kőzetekhez képest megugrik (több mint 50%) de ez a sáv csak néhányszor száz méter. Ebből arra következtethetünk hogy az új magmakamra létrejötte vagyis az olvadás a felszínhez közelebb történhetett mielőtt a hasadék vagy vulkáni gödör beszakadt volna.Valószínű ez a felemelkedő erő tágította tovább a törésvonalat és boltozta fel a felszínt.Ez a lapos domb mérhető, így a kiterjedése északi irányban mintegy 3km-ig, déli irányban 5km-ig követhető.A magassága csak 10-30m, ebből látható hogy igen-igen alacsony.A beomlás után amelyet 3,4 milliárd évre teszik a szakemberek,vagy egy olyan dugó keletkezett amely lefojtotta a vulkanikus erőket,vagy a mélyben már ekkor csak gyenge erők működtek,akármelyik is a megoldás, már csak a felszínre kis sebességű de még híg láva tudott feltörni.Ez az olvadt kőzet folyam hatalmas lávatavat képezett (ezt láthatjuk ma is a kráter alján) amely stabilan ott is maradt (nem húzódott vissza és nem is csordult túl).Ebben az állapotában meg is szilárdult és úgy tűnhet(!) hogy a magmakamra is mivel nem kapott utánpótlást a mélyből.A lávató mélysége amennyiben a gödör mélysége nagyjából egyezik a nyugati gödör mélységével(fentebb írtam) akkor közelítheti a 100m-t. Viszont a tektonika még ekkor bizonyosan nem állt le hiszen a megszilárdult lávató középen megsüllyedt, a kalderára merőlegesen befutó tágulásos törésvonalnak megfelelően.Feltételezhetjük hogy 3 milliárd évvel ezelőtt még volt feszítő erő a környéken a felszín alatt.Persze földi példákból tudjuk hogy egy-egy alvó vulkán ha kap forró utánpótlást hogy ne szilárduljon meg a magmatározó (magmakamrák összessége) akkor bizony 6 millió éven át aktív lehet és fél millió év is eltelhet egy-egy kitörés között.A Holdon ezek az értékek messze felülmúlhatják a Földi társaikat, alsó hangon is 100 millió évről beszélünk de bizonyítottnak tűnik a 300 millió év aktivitás is.Forrópontos vulkanizmus? Lehetséges! De ez még a jövő zenéje bizonyítani. De van itt egy IMP formáció amelyet 48 illetve 18,1 millió évesnek becsülnek.A legnagyobb magmahabos elöntés a kráterben 880mx690m méretű de van 1,4kmx0,17km méretű is,de a többiek már jóval kisebbek.Az IMP láva összetétele: olivin 14,5 % ,vas 13%,titán 10-7% klinopiroxén >50%, Augit csoport. Ebből azt következtethetjük ki hogy a felszínhez közeli magmakamra utánpótlást kapott nagy mélységből, forró láva képében amely átolvasztotta magát a magmakamrát lezáró gáton és részlegesen(!) felolvasztotta a valamekkora szinten megszilárdult esetleg kásás magmakamrát.Az energia nem volt elég ahhoz hogy jelentősebb mennyiség a felszínre jusson. Mivel a formáció fiatal,jó eséllyel mind a mai napig részben olvadt lehet a mélyben.Tanulmányokban jelentősebb vizet feltételeznek a magmában,ezért hólyagos,üreges a szerkezete.Meg kell említenem azt az álláspontot is mely szerint a magmahabos lávató helyenként a külső behatások miatt összeomlott/beomlott és friss felszín benyomását kelti.Ha ez igaz -érvelnek- nem kell a Holdi hőháztartást tovább kutatni mert a Holdunk már lényegében kihűlt így ez sem rejtély már. Meg kell említenem azt is hogy a kráter falain "friss" sziklákat látni.Látni a kráter alján összegyűlt legördült törmeléket (talus).Ezek méretei átlag 1m körüli a legnagyobbak 7-10m. A Holdpor alól kiszabaduló szikláknak kell egy bizonyos idő hogy elmáljanak.Az 1m -es szikláknak kábé 150 millió év holdi körülmények között hogy szétessenek apró kavicsokká.Hogyan szabadulhatnak ki ezek a sziklák a felszín alól? A Holdrengések generálhatják a kráter falain legördülő vagy kimozduló sziklák tömegeit.A felbontás hiányosságait(!) figyelembe véve jó felé kacsinthatunk ha feltételezzük hogy hogy maximum 150 millió évvel ezelőtt (vagy 75 millió) tektonikailag volt mozgás (Holdrengés felszínhez közeli fészekkel).TLP jelenségeket nem észleltek ebből a vulkáni kráterből de a környékéről (Ross-kráter) több észlelés is volt.Érdemes elgondolkodni azon hogy a TLP jelenségek előfordulási helyei és az IMP-ek előfordulási helyei miért nem vagy csak miért kevésbé fedik át egymást.Lehet megfigyelésekből fakadó kiválasztási effektus? Vagy más tektonikai ok lehet a háttérben?
A képet 305/1500 Newton távcsővel EQ6R mechanikán,ASI462MC kamerával,Lacerta3xTeleExtender nyújtóval készítettem.
Sz.Á.I.
Ui.: a képlexikonban van róla nagyfelbontású kép.