Amatőr távcsövekkel nehezen kutatható szelenológiai (értsd: geológiai) képződmények ezek.Részletek megörökítése érdekében mindenképp nagy távcsövekre van szükség.Eredményes munkához a másik nagy tényező,az időjárás is kedvező kell hogy legyen.Az IMP-ek (nem a fantasy művek kis repkedő lényei) nem véletlenül érdekesek,nagy a tét a megfigyelésükkel.Ennél dől el vagy bizonyítható, hogy Hold aktív-e még vagy teljesen halott égitest.Természetesen a TLP (időszakos holdi jelenségek) is sokat nyom a latban.
Máig vitatott hogyan alakulnak ki az IMP-ek. Az egyik elmélet szerint a valójában idős lávahólyagok,habos magmarétegek a gázok eltávozása után és esetleg külső behatásra (mikrometeorok,meteorok,hőtágulás,gravitáció)beomlanak és az így beletkezett sziklás rögös erősen átszabdalt felszín fiatal benyomást kelt.Az erősen porózusos sziklás felület megtévesztően hasonlít egy friss lávafolyásra hiszen az űridőjárás behatásai ,másképp jelennek meg rajta.A másik elgondolás szerint az IMP-ek friss csak tisztán gázkitörések.A Hold kérgében található fagyott víz a ludas.A lassan felnyomuló magmás anyag megreked a mélységben,de elég közel a víz fagyott rétegéhez hogy azt gőzzé alakítsa.Valószínűleg szén-dioxid és valamennyi kén-dioxid is felgyülemlik de ezek addig csapdázódnak amíg a fagyott vízréteg el nem tűnik.A gázkitöréshez kell egy ok,egy gyutacs amely indítója az eseményeknek.Gondoljunk a pezsgősüvegre,ha felrázzuk az üveget a folyadékból kiváló gázok kilövik a dugót.A Holdon ezt tökéletesen megteheti egy tektonikai rengés vagy meteorit becsapódás.Ki kell térnünk a felemelkedő és megrekedő magmára is,hiszen 4,4 milliárd éves Hold esetében nem számítunk vulkanikus tevékenységre legalábbis nem olyanra amely a felszínt eléri (bár nem lehetetlen).Egyes szakemberek szerint (és én egyetértek a nézetükkel) ezek "forró pontok" lehetnek, köpenycsóvák (lásd: Hawaii pajzsvulkánok).Maga a gázkitörés lényegében a vastag por és törmelék réteget kifújja a vulkáni kráteren kívülre.Az így kapott felszín frissnek hat,hiszen kevés porréteg/regolit réteg
fedi a kőzeteket.A legjobb az egészben hogy Földi hasonlatok is előfordulnak a "robbanó tavak" képében.A limnikus kitöréskor a felemelkedő magma közvetlenül nem érintkezik a vízzel hanem ellátja beszivárgó metánnal és szén-dioxiddal.Ezek a gázok a hideg vízben nagy nyomáson oldódnak a folyadékban amíg nem telítődnek és hatalmas kitörésben jutnak a felszínre.Az erejük olyan hatalmas lehet hogy cunamit is tudnak generálni.Vagyis egy kisebb hasonló jelenség (a Holdon nincsenek tavak itt a felszivárgó gázokon a hangsúly) gyenge gravitációs tér mellett bizony sok millió,milliárd szilárd szemcsét tud kiszórni a Hold felszínére.Mivel az IMP-ek megjelenési formája változó így egyes esetekben nem kizárható a több különböző megoldás.
Jelen esetünkben az Ina D-kráter szerkezetére a legvalószínűbb magyarázatára szolgál az a tanulmány amely fiatal gyenge lávafolyást feltételez.
A korai időszakban mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt az Imbrium esemény után a kidobott jelentős mennyiségű anyagtakaró egyik ágán (néha virágsziromra hasonlító kidobódás)keletkezett az Ina-krátert magába foglaló vulkán.Ez azt jelenti hogy a vulkán nem azért ilyen magas mert a láva ekkorára felépítette! Maga a vulkán által "kitermelt" láva vastagsága 7.6km távolságban csak 37m körüli vagyis az a megállapítás hogy ez az objektum egy 600-800m magas pajzsvulkán sajnos nem felel meg a valóságnak.Az a terület amelyet feltételezhetően lávafolyásokkal elérhetett 3700km2 (nagyjából 120kmx79km) és egységesen 3,7 milliárd évre becsülik a korát.A legidősebb feszíni réteg kevés olivint (13%)és annál több piroxént (30%) tartalmaz.18% vasat és 6-7% titánoxid-ot ,ez az érték csak a kráter közvetlen közelében nő meg.A kráterben uralkodó a klinopiroxén.A vulkanikus tevékenység leszálló ágában már csak lassú lávafolyások jutottak a felszínre.Ezek felülete kihűlt,kérgesedett de az alatta lévő nyomás felboltozta,púpokat,kis dombocskákat hozott létre (tumuli) . Az így megszilárdult lávaréteg mint egy takaró fedte a függőleges járatokat (dyke).A tumulikból a láva a nyomás csökkenésére visszavonul és fedett lávacsatornákat,lávacsöveket,barlangokat képezhet.Így pihent milliárd éveken keresztül.Valószínűsíthetően a kéregben felhalmozódott radioaktív anyagoknak köszönhetően (vagy a Hold magjából felszálló gyenge csóva következményeként) a hőmérséklet és a nyomás elérte azt a szintet hogy megtalálja a módját a felszínre jutásnak (nem valószínű hogy a régi járatokat ,dyke-ot használja mert az eldugult a megszilárdult magmás anyaggal és rengeteg energiát igényel a felolvasztása vagy kitolása a járatból). A gázokkal telített láva benyomul a már korábban létező járatokba és annak oldalain/repedésein kifolyhat a szabadba.Az ilyen típusú vulkáni tevékenység jellegzetes nyomokat hagy.A Földünkön is találunk ilyen helyeket ,ilyen például a McCarthy,a Sunset Park vagy a Cerro Grande vulkán pahoehoe lávafolyásai.Egyes szakemberek szerint a Holdunkon megtalálható struktúra(a kráterben található lávafolyás) mindenképp fiatal,10-50 millió év közé helyezik.Ha ez a model helyes akkor itt a bizonyíték Holdunk még ma is létező de gyenge vulkáni aktivitására.
Tumuli/Tumulus= Tipikus magasága tíz-húsz méter ,hossza néhány száz méter is lehet.A megkérgesedett hűlő lávafolyásban a nyomás (hőtágulás,feltorlódás,gázok) hatására felfeszíti tipikusan boltíveket gerinceket hozva létre.Ezek felülete szakadozott,nyílásokkal,repedésekkel teli.
Dyke= Közel függőleges vagy haránt irányú magmajárat.
A képet 305/1500 Newton távcsővel EQ6R mechanikán ASI462MC kamerával Lacerta 3XTeleExtender nyújtóval készült.
Sz.Á.I.