2019.03.01 23:30
Egy figyelemre méltó felszíni formát észleltem le és igencsak fehér terület ez a Hold kutatásában. Mi is ez a forma? Lehet hogy csak a véletlenek játéka? Egy a láncbecsapódások által de a kráterek egybenyílása hozta létre? Ha tektonikus akkor bizony a legnagyobb árok a Holdon de méretes még a naprendszerben is!
Hossza több mint 275km, de kisebb mint 350km.Legszélesebb részein 45km,a legkeskenyebb "nyaka" 18km. Az egész folyosó a Fontenelle T kráternél lép ki a Mare Frigorisból és egészen a Mouchez kráterig tart.A környéken sok az öreg kráter,a folyosó kezdeti szakaszán is, például a Philolaus G kráter -ami minimum 3,8 milliárd éves- terpeszkedik és ebből azt lehet leszűrni hogy a egész formáció ennél is öregebb.Itt már óvatosnak kell lenni! A rengeteg lepusztult sánc és feltöltött síkságok könnyen félrevezetik az embert! Szondás és nagytávcsöves felvételek alapján sikerült a végére járni mi is ez a "völgy".Több lánckráter metszeti és topográfiai képét hasonlítottam össze ezzel a formációval,aztán a tágulásos völgyek következtek.Ez sajnos nem vezetett eredményre! Persze erre is fény derült miért nem.
A megoldás az évmilliárdokban van.Az Imbrium-medencét vájó égitest rengeteg anyagot dobott ki, befedte és pusztította a krátereket.Később két kisebb de még mindig nagy formáló erővel bíró becsapódás szintén tiszteletét tette, ráadásul kényelmetlenül közel!A két kráter a Philolaus és az Anaxagoras (mindkettő Kopernikuszi-korú) melyek jobbról és balról terítették be szinte felismerhetetlenné téve az amúgy is megtépázott krátereket,sáncokat! A feltöltődés miatt nem lehetett egyértelmű következtetéseket levonni a metszeti ábrákból! De nézzük akkor miből is áll ez az álfolyosó! A Philolaus G-től északra egy öreg 24km-es kráter ül, névtelen és a környéke igen rendezetlen(többszörös becsapódások valószínűleg). A krátertől nyugatra a magasság kb.: 600-800m-rel nagyobb mint a keleti szint.Hogy mennyire lankás az oldal álljon itt egy adat:a 800m szintkülönbséget 15km hosszan teszi meg! Ettől a kehelytől északabbra két szintén öreg teknő leledzik, állapotuk valamivel rosszabb mint az előzőé így valószínűleg(!) még öregebbek lehetnek.Átmérőjük ~49km és ~45km, nevük nincs.Ha folytatjuk az utunk fölfelé a "kvázi völgy" leszűkül 22km-re.Ennek a nyugati fala nem más mint a Philolaus D krátermatuzsálem keleti sánca (min.:4 milliárd év).A kehelynek a Déli oldalát idő vasfoga elintézte,majdnemhogy teljesen eltüntette!A völgy keleti fala viszont továbbra is rejtély.
A csúcsa meglehetősen magas, a környék fölé 2000m-rel magasodik!Tovább csorogva fölfelé egy enyhén emelkedő,dimbes-dombos környékre érünk
ahol jelöletlen és rendkívüli módon lepusztult itt-ott a porból kikandikáló falmaradványok mint magányos emlékművek állnak.Úgy 50km megtétele
után elérjük a Mouchez krátert.
A képemhez mellékelek egy pár metszeti ábrát úgy hiszem érdekesebb lesz így. Sajnos más infó nincs erről a környékről.
Szeretném megköszönni Kereszturi Ákosnak a segítséget.
Sz.Á.I.