A fenti képet az alábbi eszközökkel készítettem: 150/1200 Skywatcher refraktor,EQ5,ASI290MM mini kamera Baader ND5 fólia.
Az elmúlt időszak látványosan bővelkedett Sarki Fényben,igaz ezek nagy részét a rossz idő miatt nem láthattuk.Bár nem vagyok "Napozós" de úgy gondoltam ránézek már a központi csillagunkra és közben az általam elképzelt szűrő kombót is kipróbálom. Az első képen a 3664-es, közel Szaturnusz (gyűrűjével együtt) méretű hatalmas napfoltcsoport látható fekete-fehér felvételen.Ez a csoport volt azaz aktív régió amely a 10.-ei nagy Aurora Borealis-t okozta amit idehaza is sokan láttak.Rögzítéskor nem igazán volt jó a körülmény,nem láttam a laptop monitorjának képéből semmit az erős fény miatt.A technikai adatok a képek mellett vannak leírva.A másik felvételnél már két szűrőt csavartam össze hogy egy "szegény ember keskenysávú vörös szűrője" legyen belőle. A két szűrő egy Castell IR Pass (680nm-től nyit) és egy Castell IR Blokk (750nm-nél már zár, de 700nm-nél már alig 15% az áteresztése) szűrő volt és így kaptam egy 20-70nm-es sávszélességű jól használható vizuális és fotós célra,egy szuper kis vörös spektrumszakaszt.Megjegyzem érdemes a színszűrőkkel is játszani,sajnos érdemtelenül nem használják őket az amatőrcsillagászok,pedig meglepően szép képeket lehet velük csinálni. Igencsak jól használható a vörös+IR blokk szűrő kombó is (ez már tényleg széles sávú).Érdemes kísérletezni de nem csak a Napra! Mivel a dupla szűrők sok fényt elnyelnek érdemes fotó fóliát rakni a távcsőre.Nekem a 15cm-es refraktoromra Baader DN 3.8-as fóliával a két szűrő éppen hogy elég fényt ad nagy nagyításra vizuális célra (150X).Jól használható az OIII szűrő,a Hbéta, nagyon látványos a Viola színszűrő és még sorolhatnám.
Kép: 150/1200 SkyWatcher refraktor,EQ5,ASI290MM mini,Baader ND3,8 fólia,680-750nm-ig.
De visszatérve a napfoltokra,a második képemen egy szintén egy aktív régió látható amelytől sokat várunk a jövőben de azt még meglátjuk hogy fejlődik.A napfoltok körül fáklyamezőket találunk,lényegében ezek a granulák (cellák) amelyek falát oldalról látjuk.A cellák teteje hűvösebb de az oldala a környezetéhez képest melegebb ezért jól láthatóak de csak ha lapos szögben látunk rá.A napfoltok két részből állnak umbra és penumbra ezek hőmérséklete 4500 és 3700 K° körüliek.A csökkenést a mágneses mezők okozzák amelyek gátolják a gáz felemelkedését és energiát visznek el a rendszerből.A mágneses erővonalkötegek amelyek a napfoltokban csoportosulnak északi és déli pólusúak.Az elméletek szerint a mágneses kötegeket feltehetően azok a nagy sebességgel (a helyi hangsebességet átlépő) gázbuborékok hozzák létre amelyek felemelkedés közben a maguk előtt tolt összenyomott plazmában vízszintes irányú mágneses erővonalak jönnek létre.Az így a felszínre tolt mágneses tér rögtön két pólust mutat,ezért jelennek meg párban a napfoltok és lesznek ellenkező pólusúak.
Egyes szakemberek szerint(!) ezek a folyamatok a magban lejátszódó események hozzák létre ahol pici nukleáris túlfutások okoznak helyi instabilitásokat.Érdemes belegondolni hogy míg a sugárzás 1000000 év alatt jut el a felszínre a magból,addig a 11 év alatt mutatkozó változások azt mutatják hogy ez az energia, ezt a kiváltó okot mégsem a magnál kell keresni.Bár a szimulációk szerint a mag felszínéről elinduló forró buborék mintegy 5 nap alatt eléri a napfelszínt.De ez egy elmélet amely nem biztos hogy így van.Az általánosan elfogadott elmélet szerint a Nap forgása és a konvekció hozza létre a mágneses mezőt a sugárzási zóna és a konvektív zóna határán ahol a hőmérséklet lecsökken 2 millió fok alá.Ezen hőmérséklet az a határ ahol a sugárzás elnyelődik és az energiát hőáramlással viszi tovább a gáz.A mag és a sugárzási zóna határán feltehetően 7 millió fok alá csökken de a sűrűsége az arany sűrűségével vetekszik (19g/cm3,a mag sűrűsége 137g/cm3) A sugárzási zóna és a konvektív zóna határán ez az érték a víz sűrűségével egyenlő viszont erősen lecsökken a fotoszféra határán ahol már a levegő sűrűségével összeegyeztethető.Ennek tudatában érdemes vizsgálni a Napot bármely távcsővel és szűrővel hisz a szemünk előtt játszódik le a fizika és ne feledjük hogy a távoli csillagoknál is ezek az események játszódnak le még ha nem is látjuk ennyire csak a fényük változásait tudjuk mérni.
Sz.Á.I.