A Vénusz felszínét megfigyelni igen körülményes feladat.Amatőrcsillagászok ha akarnak végezhetnek értékes megfigyeléseket nem csak a felhőzet változásáról hanem 1000nm-es hullámhosszon nagy távcsővel a felszín meleg foltjait is megpróbálhatja észlelni.Ehhez sajnos kell a nagy műszer mert a felbontásunk így is elég kicsi lesz.Az aktív Vénusz működését jó szerencsével tetten érhetjük ha beindulna egy nagy regionális vulkanizmus rajta.Sajnos az adatok csak csurrannak cseppennek,nehéz őket összeszedni.
A Vénusz légkörében 300-szor több a kén-dioxid mint a Föld légkörében,a szén-monoxid 3-szor,viszont a vízpára csak 100-szor kevesebb van ami még mindig 3-szor több mint a Marson.
A kén-dioxid mennyiségének csökkenése a napfény hatására történik meg,az hogy ez az érték bár változik de folyamatosan jelen van,ez azt feltételezi hogy utánpótlást kap méghozzá vulkánoktól.Ráadásul néhány nap alatt 70%-os kén-dioxid hullámzás a felső légkörben amelynek oka rejtély mind a mai napig.Az alsó légkörben ez csak 40% és ez az érték éves szinten mutatkozik.
A Vénuszon több mint 80000 (más adat szerint 14000) vulkánt ismerünk eddig ezek egy része lehet aktív,míg a Földünkön ennek száma 1300 körüli ebből 500 működik, évente nagyjából 50-60 aktivizálja magát.Aktívnak gondolják a Vénuszon az Iddun Mons vulkánt amelyről árulkodik hogy nincs becsapódásos eredetű kráter a lávafolyásain. Méretileg 250km átmérőjű és 2,5km magas építménye míg a lávafolyások 550km-re is elfolytak.De a Magellán szonda radarja változásokat mutatott ki ,ahol is a tetőkráter beszakadt.
A Magellán szonda jelentése alapján a Maat-vulkán 30 évvel ezelőtt felébredt és a kiömlött láva menyiségét a Kilauea 2018-as kitöréséhez hasonlították (20 km2). A Maat 8km magas és 395km átmérőjű pajzsvulkán. A Vénuszról Jelenleg úgy gondolják hogy vagy mind a mai napig aktív vagy aktivitásuk nem öregebb 10000 évnél.A Vénusz egyik modelje szerint már kisebb mélységben,kisebb hőmérsékleten megindulhat a kőzetek olvadása a szén-dioxidtól mint a hasonló Föld bolygón a víztől.A vékony és elasztikus kéreg jól deformálható,nem is bírná el a hatalmas kiterjedésű és tömegű vulkánokat ha nem volna alattuk feszítő erő.Enélkül hosszú idő alatt ezek a tömegek szétlapulnának mint a gyurma az üveglapon.A kéreg formálhatóságára jó példa a Korona nevű óriási felszíni formák,amelyekről azt feltételezik hogy a köpeny erős felszálló áramlatai hozzák létre.Ezek a Koronák akár 2400km átmérőjűek is lehetnek,tompa lekerekített kráterre emlékeztetnek,hatalmas töréseknek nincs nyoma.Az alacsony nyomáson kisebb hőfokon bekövetkező olvadás a köpenyben pedig a Koronák létrejöttében is segíthet.A Koronák felszínét körkörös és sugárirányú törések szegdelik,kiterjedt lávafolyások,kalderák és lapos vulkánok díszítik.A visszasüllyedés után egy lapos kráter,peremmel és központi csúcshoz hasonló felépítmény marad.Az egész erősen emlékeztet(!) a Richat-struktúrára.A "Szahara Szeme" néven ismert 40km-es képződmény egy vulkanikus felboltozódás és vulkán, erősen erodálódott maradványa,lényegében vízszintes metszete.A Richat-struktúra korát is 500 millió és 2 milliárd év közé teszik,hasonlóan a Koronákhoz.A Vénuszon valószínűleg nem annyira elkoptatott állapotban találjuk ezt a képződményt hiszen csak 5km/ó a szél sebessége még akkor is ha a légkör sűrűsége a víz 20%-a és a hőmérséklet is lényegében "stagnál". A "Szahara Szeme" létrejöttének mozzanatai a következő: A magma felnyomulása után a felszín felboltozódik és körkörös illetve radiális törések futnak ki.A törésekből bazalt áramlik ki ezek alkotják a külső gyűrűket..A következőkben a magmatizmus átvált savanyúbb lávára,nehezebben folyó és hűvösebb verzióra.A vulkáni kürtő a robbanásosabb kitörések miatt beszakad,a magmakamra kiürül,kaldera alakul ki.A végén az erózió elhordja lecsiszolja megjelenik a körkörös struktúra.Ez persze csak a Földi verzióra igaz,a Vénuszi körülmények teljesen mások.Mivel a Koronák méretei is nagyobbak (bár van ekkora méretű is) a magmás feláramlás mértéke is jóval nagyobb.
A kiterjedt 55000km hosszú tektonikus töréshálózat és lávacsatorna rendszer a fiatal felszín gigantikus vulkáni aktivitására utal amely igencsak egyszerre a bolygó teljes felületén történik.Ezek gyakoriságát igen eltérően adják meg a kutatók ,a 100 millió évtől az 500 millió évig és akár 1 milliárd évet is jósolnak.A Vénusz légköre is vulkanikus eredetű,a 90 atmoszféra nyomású és a Föld légtömegének 93-szorosa.A hosszú de nem olyan mély árkok (grabenek) sem a kemény kéreg elméletét erősíti.Érdekes azok a hőmérsékleti anomáliák amelyek a Ganiki Chasma környékén mértek.Az átlagos Vénuszi hőmérséklet 460C° a mért hőmérsékletek ezen pontoknál 850C° körüliek amelyek néhány nap alatt visszahűlnek.Ez azt jelenti hogy a grabenek működnek,tágulnak.
A felvételt 150/1200 SkyWatcher refraktorral,EQ5 mechanika,Lacerta TeleExtender3X nyújtóval és ASI290MM kamerával készültek,a látszólagos átmérők arányosak a fázissal.
Sz.Á.I.