Adalékok a Hold vulkani tevékenységeihez III. avagy A Menelaosz és a furcsák

2017.03.13 12:57
A Menelaosz kráter egy egzotikus hely a benne megfigyelt időszakos holdi jelenségek miatt.A kráter fiatal (vagy késői kopernikuszi vagy korai eratoszthenészi infót eddig nem találtam róla)  az árnyékos oldalán az üvegesedett anyag az igen magas albedója miatt halványan derengeni látszik!A krátertől északra egy köpésre (kb.: 2 átmérőnyire) két dómot és sötétebb területét találhatunk.Piroklasztikus ár és Olivinban gazdag bazalt ez a rész, ám igazából zöldes beütésű lenne.Méretük nem nagy 110m ill.180m magasak,alapzatuk 13X16km és 10X16km -es.Számítások szerint másfél és fél év alatt építette föl a természet!
Ezeket a képződményeket rianások metszik ketté.Az emelkedő magmakamra felnyomta a felszínt, a töréseken és rianásokon keresztül láva ömlött ki.
Infravörösben anomáliákat produkál a kráter,(lehet van köze a dómokhoz?)itt a földön rengések és vulkáni tevékenységek előtt jelentkeznek ilyenek. 
Bár ugyanez a jelenség más krátereknél a nap melegétől sem mint belső forrástól származtatható.(egyes szerzők a Tycho-t említik,árnyékban a kráter még 97 óráig hőforrás!)
Az ilyen hőforrások általában csak 5-10 fokkal melegebbek mint környezetük de előfordulnak 16-24 fokos eltérések is.
A Kopernikusz kráter a holdi napnyugta után 15 órával még mindig 20 fokkal melegebb,36 órával is 10 fok a különbség.
1966 november 24.-én A Kopernikusz H kráter mutatott +22 fokos hőmérséklet többletet.
1960 Szeptember 5.-én egy holdfogyatkozás alkalmával a Tycho és Aristarchus kráterek 50-25 fokkal voltak melegebbek a környezetüknél
         (200/1000 Newton QHY5 ccd Barlow 2X teleholdnál készített kép)
       (Topográfiai kép a szelenográfiai (földrajz helyett holdrajz) értékekkel, nevekkel. Az R jelzés a környezethez mért magasságot jelölik.)
 
 
Nem minden esetben csak a Nap a felelős.
 Egy 1965-ös megfigyelés 60 fok különbséget jegyez fel ennek forrása nem egyértelmű talán Schomberger F.Csak érdekességképpen a Surveyor miután leszállt  nyugatra és  északra érzékelt a horizonton hőforrásokat.Összesen 266 anomalitikus pont van a holdon, ebből csak 22 a forró pont a többi 
rendellenesen hideg.Ám a rekorder "forróság" a Mösting C-ben volt, egy kis 3.8 km-es kráterecske viszi a pálmát 157 fok különbséggel.Második helyen a Pithon B és a Messier A (galériában van róla kép) tanyázik 113 fok különbséggel.A Megfigyelések egy sor típusra osztotta az eredményeket:
Sugaras kráterekből 103db, (ezekből egyaránt van hideg/meleg) fényes sánccal rendelkező kráterekből 22db,(általában hideg pontok) durva ,sziklás padlózattal rendelkező kráterekből 21db,(általában forró pontok) állandó árnyékban lévő területekből 71db,(mind hideg folt) és a végül a sehova nem 
sorolhatóakból van 49db (ezek inkább forró képet mutatnak).A diagrammokból kiderül hogy a sugaras (tehát fiatal) krátereknél tapasztalható a legnagyobb eltérés a környezethez képest.
 
 
Sz.Á.I.

Elérhetőség

Szabó Álmos István Facebook-on is megtalálsz!