A "Sisak" (Agatharchides-vulkán vagy vulkáni plató) egy 59km-es vulkanikus képződmény a Holdon.A 300m magas lapos felépítmény egy fordított sisak formájú.A vulkáni építmény részben a Mare Humorum által kidobott/kiforgatott vagy az ütőhullám miatt a felszínből kiugrott kéreg darabra épült rá.A legmagasabb pontja is egy ilyen csúcs 1200m magas. A sisak peremei mentén több vulkáni kúp helyezkedik el,ezek méretei erősen eltérnek egymástól.Az egész területre igaz az a megállapítás hogy plagioklászokban gazdag terület.Az első megközelítésben (azok az adatok amelyek a rendelkezésre állnak) felföldekkel szinte teljesen azonos anyagokból áll. Ha nem volnának vulkanikus objektumok itt,simán azt hihetnénk hogy a terület egy kipuka vagyis láva által körbefolyt amolyan sziget. Mély és nagy kalderák amelyek 2-3,8km hosszúak és 240m mélyek vagy 4,7km hosszú és 200m magas vulkáni kúp plusz sok alacsony 50-100m magas kiömléses hát ezek mind intenzív vulkanikus tevékenységet mutat a múltban.A kőzetek szemcse méreteiből következtethetünk arra hogy a sisak fülei és a külső régiók körben az öregebb kiömlések.Ezek csak 10-20m vastag rétegek.
Alattuk az eredeti kriptomare anyag található amely olivines-ortopiroxénes bazalt 18%-os vas tartalommal és 8-10%-os Titándioxid tartalommal.Ez alól kivétel a nyugati szárny(a sisakon kívüli terület) ,egy világosabb lebennyel rendelkezik amely 24x58km területű.Ez a térrész 5-6% titánoxid és 14% körüli vas tartalommal főlek klinopiroxén alkotja.Valószínűleg pigeonit a korai és augit a későbbi kitörésben és/vagy elegyben ömlött ki.Magyarán a korai kiömlés magasabb (900° feletti) hőmérsékletű volt és magnéziumban gazdagabb(tehát mélyebbről érkezett).A sisak területének alsó széles rétegének alkáli bazalt az elsődleges anyaga.Ez adja a sisak formát.A legvastagabb helyeken az andezites (77% plagioklász tartalom) réteg már 190m-300m-t is eléri.A sisak közepétől balra egy kaldera környezete (11x8km) ortopiroxénben gazdag és a kráterezettségéből is látszik hogy jóval öregebb a felszín.A fiatalabb andezites folyásoknak három fő forrása volt.A legnagyobb az északi részén egy nagy 1200m magas hegy lába, ahol kalderát találunk amely végig halad a hegy mellett észak-dél irányba 7km hosszan.A hegy körül is találunk feltolulásokat és parazitakrátereket.Az egész vulkanikus területen sok az olyan, mint a Marius-pajzsvulkán (Marius-hills) felületén található, az alacsony lávahőmérséklet miatt éppen csak folyó, eredetileg bazaltos pici dómocskák.Természetesen a Sisak vastag ,óriási kiömléseit nem magyarázhatjuk az alacsony hőmérsékletű bazaltokkal!
Megemlítendő a feltételezhetően(!) a holdrengések miatt a kráterekben a fenéken felgyülemlő a peremen elvékonyodó regolit,vagy szintén a rengésekhez köthető a csúcsokról lepergő a lábaknál feltornyosuló réteg.Ha a feltételezés igaz akkor az északi rész tektonikailag még sokáig aktív volt a vulkanizmus leállása után.
A másik két nagy forrást az andezites kőzeteknek már délen találjuk.A nagyobbik már kis távcsőben is megfigyelhető,valamivel kisebb mint az északi nagy szirt.Ennek méretei 8,2x9,5km,magassága 480m.Elképzelhető hogy nem a teljes struktúra vulkanikus,hanem csak a nyugati ránőtt dombocska ahol az oldala 3km hosszan besüllyedt mintegy 200m-t.A harmadik forrás egy beszakadt kaldera 2,6km-es átmérővel és 220m mélységgel.A környéken számos részben eltemetett lávacsatornák,parazitakráterek és természetesen becsapódásos kráterek vannak.Az Sisak kora 3,3 milliárd év de a legtöbb helyen csak 2,3 körüli.A legidősebb része a közepétől picit nyugatra fekszik,a többi részét elfedte a később ráfolyó láva.A Sisak mellett egy lapos öreg pajzsvulkánt is találunk szinte ránőve egységet alkotva az andezites láva platóval.A pajzsvulkán 180m magas és 36 km átmérőjű.A kora 3,5 milliárd év és mint várható bővelkedik olivinban,a vastartalma 11% körüli, titánt csak helyenként 1-3%-ban tartalmaz azt is ott ahol a klinopiroxének gyakoriabbak (Augit).A pajzs körül koncentrikus törésvonalakat találunk amely a felemelkedő magmakamra által felboltozódott felszín körül futnak.A pajzs tetején sűrű kiömlések,piroklasztos lerakódások fekszenek.A története a vulkánnak így festhet: A korai időszakban híg,forró ultrabázikus hasadék vulkanizmus folyt.Lávacsatornák,gödörkráterek jellemezték,a felépítmény igen alacsony volt,lávalepény forma(Mare vulkanizmus).Később a megszilárdult magma a törésvonalakban a később feltörekvő magma útjába állt.Az olvadéknak időre volt szüksége amíg átolvasztotta magát az akadályon közben egyre viszkózusosabb lett.Az emelkedő magmakamra felboltozta a felszínt a lávalepényt ,de csak az eredeti felépítmény lábánál és oldalain egy nehezebben folyó,robbanásos,hamufelhőt eregető kitöréseket produkált.
A kitörés nem tartott sokáig,hamar kimerült .Ez az időszak egyidős a Sisak legfiatalabb formáival.
A felvételek 305/1500 Newton távcsővel,EQ6R mechanikán,ASI462MC kamerával és Lacerta 3X TeleExtender-rel készültek.
Sz.Á.I.
Megjegyzés: egyes szakvélemények szerint a Sisak tőszomszédságában fekvő pajzsvulkán nem alkot külön egységet hanem az andezites vulkánokkal egy nagy pajzsvulkánt alkot.