2021.01.24 17:20
(A két kráter a felső képen: felül Arisztotelész ,alul Eudoxosz)
Egy furcsának tűnő kráterpárt vettem górcső alá azért is mert ennek a kráternek a "párja" is hasonló megjelenésű
tőle nem messze található, ráadásul korban is majdnem egyező.Ez a két óriási gödör az Arisztotelész és az Eudoxosz.
Helyük a Mare Imbrium és a Mare Serenitatis és a Mare Frigoris hármas találkozásánál fekszenek.
Megjelenésükre pont ez rányomja a bélyeget.Az Arisztotelész eratoszthenészi-korú kábé 2,7 milliárd év körüli,
társa valamivel öregebb 2,9 milliárd éves lehet.Közös jellemzőjük hogy a Nyugati sánc mindkét kráternél torzabb, levágottabb ívű
mint a keleti fal.A nyugati rész sokkal meredekebb és a teraszok száma is nagyságrendekkel kevesebb.
Az amúgy igen mély (legmélyebb pontja a sánc tetejéig mintegy 4km) és részlegesen feltöltött aljzatú Arisztotelész főbb teraszainak száma
nyugaton kábé 2 addig ez a szám keleten 5-6.Ez látszódik a szögemelkedésen is.A nyugati oldalon 10km-en emelkedik 3,2km-t míg a keleti
oldalon ugyanezt a magasságot 16-17km után éri el.A feltöltöttségéről: megegyezik az Holdi kráterekre számított átlagos mélységgel,igaz vannak kirívó kivételek.
Itt viszont a központi csúcs gyengén látható magassága csak 500m körüli.
(Az Arisztotelész kráter torzított képe, mintha felülről látnánk)
Az alacsony vastartalmú olvadékból(kevesebb mint 10% a csúcsok körül 0% felé tendál) pedig arra következtethetünk
hogy nem csak a mélyből feltörő magmás anyag buggyant föl(aránylag kevés, bár vannak vulkanikus gödörkráternek [800m] látszó formák) hanem a becsapódás által megolvadt és visszafolyt anyag is simította ki a kráter egyenetlen fenekét.
Az északi része felé vastagodó láva takaró becslésem szerint 100-150m.
Ezen a ponton a kéreg vastagsága 25km körüli(beleértve a kidobott anyagtakarót ahová ez a kehely keletkezett)érdemes összehasonlítani az Eudoxosz környezetével.
A mellette lévő Mitchell krátert (31km) szinte teljesen betakarta hozzávetőlegesen 80%-ban feltöltötte.
De mi okozta a nyugati rész deformációját? A 84km-es Arisztotelész-ból kiinduló lánckráterek(és/vagy laska kráterek*)
azt sejtetik(!) hogy a becsapódás nem volt merőleges(az ide köthető lánckráterek szinte mind északi,északnyugati és nyugati irányúak)a másodlagos becsapódások déli irányban kevesebb számúak.
Illetve fontos megjegyezni hogy a Mare Serenitatis és/vagy a Mare Imbrium távoli másod vagy harmad sáncainak maradványa is itt húzódnak.
Valószínű hogy egy ilyen sánc részre zuhant az a bizonyos kisbolygó (~3km-es lehetett).
(Az Arisztotelész kráter képe mintha oldalról látnánk)
Az Eudoxosz-nál az kéreg vastagsága már 35km körüli de ebbe szintén bele kell számítani a két medence találkozásánál kialakuló anyag torlódást.
A kráter deformációját egyértelműen a környezet befolyásolta (két nagy sánc találkozása).Az olvadék a kráter alján néhányszor 10m de ez meglátszik a kráter 2D-s profilján is lényegében szép lapos U alakot ad(Az Arisztarhosz profilja szögletes akár az ácskapocs).69km-es átmérőhöz ~3,8km-es mélység társul a sánc tetejáhez mérve de a déli oldal magasabb 400m-rel.
Látványos (nagy méretű) lánckráter sor nem látható ami hozzá köthető.
*A Laskakráter saját szóhasználat a szakma nem nevezi így!!!
A képeket 305/1500Newton, EQ6R,QHY5 ccd,Barlow2Xés 3X-val készítettem.
Sz.Á.I.