2021.04.04 17:41
A Keleti-tenger (Mare Orientale) bár Mare(tenger)nevet kapott,igazából csak részlegesen elöntött,sőt csak ~116000km2 elöntésű központi része a teljes ~822000km2 területű medencéhez képest ez majdnem hogy jelentéktelen.A külső gyűrűk közelében elterülő kisebb "tavak" sem járulnak hozzá jelentősebben ennek az aránynak a javításán.Talán szerencsésebb lenne proto-medencének nevezni vagyis Thalasszoidnak.A Mare Orientale anyagkidobódását a Cavalerius-kráter és a Grimaldi-kráter keleti pereméig követhetjük.Igaz távolabbi helyeken is feltételezik nyomait,de biztosra csak eddig jelölhetjük.(nyomait a Schickard-Schiller-Longomontanus-ig követni délen,északon az Eddington-ig)A Medence mélysége 6,7km körüli, átmérője nagyjából 941km.
Az elöntések vastagsága igen sekélyes a legtöbb helyen 10m-100m(főleg a "tavaknál") de a legvastagabb helyen is 350m körüli.A belső gyűrű bár még ma sem teljesen elfogadott de tekinthetjük a gigantikus központi csúcs "összeomlása" során keletkező befagyott hullámnak.Vagyis a külső gyűrű a medence eredeti külső határa(nem az átmeneti kráteré!),a belső gyűrű pedig a központi csúcs szétfutása(alulról jövő ,visszapattanó, a felszínen nyomot hagyó hullám).A belső részen tömegkoncentráció van,ez nem más mint az olvadékok és a köpeny feltolulásának következménye.A kéreg ezen a területen(a medence körül) már vastagabb,de ez látszik a medence megjelenésén is.A felszínt csak részlegesen fedő, vastag magmás anyag hiánya bizony ennek is tudható.(Itt már 45km körüli a kéreg szemben az átlag 30km-rel)A láva anyagának minősége, összetétele is beszédes.Míg a Mare terület anyaga ultrabázikus* Ilmenites (Titánban és Vasban gazdag oxid) Olivin és idős kőzet amelynek forrása a mag és a köpeny határán fekvő olvadt rétegből származik,addig a külső "tavak"(Lacus)már a Vasban gazdag de Titánban már szegényebb, bázikus Piroxének (orto és klino)fajtáiból álló magmás anyag.Míg a Piroxének általában a köpeny felső részében jönnek létre addig az Olivinek a köpeny alsó részén. Maga a medence szinte tisztán Anortozit vagyis egyértelműen a kéreg anyagát látjuk.Ebből is látszik hogy a Lacus Autumni és a Lacus Veris fiatalabbak.Bár a Mare terület keleti része is 2,9 milliárd(a többi része 3,5 milliárd körüli) éves vulkanikus kőzetből áll(ez már Vasas bazalt),az Lacus Autumni 1,65-2,1 milliárd éves míg a Lacus Veris 2,2 milliárd éves.Ebből elmondható hogy a vulkanizmus nem állt le a becsapódást követő néhány százmillió évben hanem kitartott legalább 2 milliárd éven át.Úgy gondolják hogy a csúcs 3.5-3.7 milliárd évvel ezelőtt volt itt, majd 3,1-2,6-2,2-1,9 milliárd éves közönként gyengülő vulkanikus aktivitás volt.Mi okozhatta ezt a késői tevékenységet? A radioaktív anyagok mennyisége nem kirívó,csak picivel magasabb mint a felföldeken mért mennyiségnél(Tórium).Nem kizárt a nagy mélységben megrekedt és a Regolith által (ami jó hőszigetelő)melegen tartott magmatározók aktívak maradhattak esetleg radioaktív anyagok helyi koncentrációja fűthette.Nem kizárt a fiatalabb krátereket létrehozó ,behulló testek "gerjesztése"(becsapódások általi felfűtése)sem. Érdemes megfigyelni hogy a tavak létrejötte is északi és keleti részekre korlátozódik.Bár a kormeghatározás még jelenleg problémás de az eddig legfiatalabbnak hitt (utolsó mohikán)nagy becsapódás a korábbi 3,5 milliárd éves meghatározással úgy tűnik már nem áll szilárd talajon és egyre jobban a 3,7 milliárd éves kor felé kacsintgatnak a szakik. A pontos adatokra azonban még várnunk kell.
UI.:
A medencétől dél-nyugati irányban egy valószínűleg eltemetett kisebb (208km-es belső, elárasztott rész.Méretre talán a Grimaldi áll hozzá közel ) medence/kráter (ez egy gyűrű) található amelyet csak a megemelkedett Vas és Titán elemek illetve Olivin gyakorisága árul el Piroklasztos kőzettel.
*Sajnos a leírtakat tájékoztató jelleggel kell kezelni a nagy bizonytalanság miatt.
A képeket 305/1500 Newtonnal készítettem, EQ6R mechanikán,Barlow2X ,ASI178MC kamera és nem a legjobb feltételek mellett.
Sz.Á.I.