2017.04.14 17:15
A Pitagorasz kráterről ebből a nézetből a Neper kráter jut eszembe, akár az ikertestvére is lehetne.A mélysége és a KP-i csúcs magassága sokáig vita tárgya volt.A hibát az okozta hogy a KP.-i csúcs árnyéka a kráter padlózatán egy erősen lejtő területre esik és az megrövidíti.A lézeres és később a szondás mérések A KP-i csúcsra 2,8-3 km -t adnak a mélysége pedig a sánc tetejétől 4,2-4,8km. A képen megfigyelhetünk (mivel színes :-) ) kék -zöld -vörös területeket.
A szondás és emberes mérések alapján kijelenthető hogy a kék tónusú területek titándioxid és vasoxid aránya a titán, míg a vörös területeken a vasoxid javára dől el.Szám szerint a regolitban a Mare Tranquillitatisban 7,6% a TiO2 és 12,1-15,7% a FeO, így az kékes színű, míg a Fra Mauro vöröses beütését a TiO2 1,8%-os és a FeO 10%-os aránya adja.Sajnos mint korábban írtam az erős zöldülést a terminátor közelében nem tudom(csak találgatom) mi okozza,ezen a képen már próbáltam ezt csökkenteni.Ennek ellenére is vannak eredetileg zöld térrészek, ezek talán olivinban gazdag kőzetek,de lehet hogy átmenet a titán-vas arányban de biztosra nem mondhatom.Maga a kráter egy igen érdekes kérdést is felvet: van -e köze a Carpenter, Filolaosz, Anaxagorasz kráterekhez?
Egy érdekes tanulmány szerint az egy vonalban lévő és szerkezetileg is hasonló és közel egy korú kráterek (a Pitagorasz a legidősebb és legnagyobb) nem-e egy csoport tagjai voltak.A Holdat északon , nyugat-kelet irányban szórta meg a feltételezett "huligán galeri".Albedó alapján megbecsült koruk eratoszthenészi illetve kopernikuszi, csökkenő sorrendben a következő:Pitagorasz- Carpenter-Filolaosz-Anaxagorasz.
Valamiért erről nekem a nagy becsapódásos eredetű Mare medencék kialakulásának egyik verziója jut eszembe,ugyanis a 3 nagyobb Mare (Imbrium,Serenitatis,crisium szintén egyvonalban találhatóak és mind a Föld felől) Theia földdel való ütközése és a Hold frissiben való kialakulása után a kísérőnk körül létrejöhettek kisebb égitestek amik aztán szépen becsapódtak .
Egy másik tanulmányban arra a kérdésre keresik a választ hogy egy ekkora méretű kráter
mint a Pitagorasz miért nem lett proto-Mare vagyis miért nem öntötte el a padlózatot
a bazalt mint más (konkrétan a Compton van megnevezve) krátereknél.
A szerző arra a következtetésre jutott hogy a kéreg vastagsága,
esetlegesen gyorsan növekvő sűrűsége, egy rugalmas átmeneti kéreg-köpeny
zóna lehet a ludas.
Ez persze amíg nem megy oda valaki ásóval addig az még nem lesz holtbiztos.
A Pitagorasz kráter (mély kráter csak a központi csúcs lóg ki az árnyékból) 200/1000 Newton 5X nyújtás ASI120MC kamera
Az előző kép színes verziója
A másik megfigyelt kráter nem másmint a Darwin kráter (120km), jó öreg egyes falai tejesen lepusztultak, és valószínűleg a Mare Orientale keletkezése volt az az erő ami a kidobott anyag halmokat, dombokat, dűnéket hozott létre eme kráter padlózatán.Ebből látszik hogy 4 milliárd év vagy annál is több a kora.A kráter egy medence közepén fekszik amely fantáziátlan U2 néven található meg és kb 3 -szor akkora mint a Darwin. A feltűnő világító kráter a C jelű 15km-es fiatal becsapódás.Annak ellenére hogy lapos szögben éri a fény feltűnően fényes ez kopernikuszi korú kehely.Ennek délkeleti falán egy még fiatalabb 1km-es kráterecske van amit a képen nem láthatunk mert a belső falán van, igaz van egy fényesebb rész pont átellenben a C kráter falán ezt mi okozza még kérdés(erősített képeimen ez látszik). A terület zöldes beütését a súroló fény szórása (szerintem) okozza ezt megfigyeltem már más képeken is.Magasabb napállásnál valószínűleg változik az árnyalat, a tónus is.
Színes kép a kráterről közepén-szélén a világító kráterrel 200/1000 Newton 5X nyújtás ASI120MC kamera
Itt jobban látható milyen fényes az a kis kráter,fölső szélén az ismeretlen eredetű intenzívebb világosabb
ponttal.
Ez már QHY5 ccd-vel készült 6X nyújtással.
Sz.Á.I.