Ez az ismeretlen óriás vagy egy régi teljesen lestrapált kráter maradványa vagy egy becsapódásos medence törmeléklebenye amely sejtelmes megjelenésével a Hold észlelőit nyomozásra sarkalja.A Mare Tranquillitatis (Nyugalom-tengere) és a Sinus Asperitatis ( Durvaság-öble) közrefogja ezt a kvázi krátert (kráterszerű).Ettől nem messze szállt le az Apollo-11 mintegy 80km-re ennek a kvázi kráternek a vélt közepétől.Nézzük a fizikai leírását ennek a formának.Az átmérője 128km az egész kvázi kráter lecsupaszított,a középtájékon egy 57x48km-es lapos domb amely 1000m magasságot is eléri,de figyelembe kell venni hogy a Hypatia C-kráter (13km) amely ennek a dombnak a tetején csücsül az innen kivágott talajt szétterítette így növelve annak vastagságát a környezetében.A Hypatia C mélysége 700-800m a térfogata kb.:118km3 ennek anyagát egyenletesen szétosztva a domb felületén 45m-nyi törmelékréteget adhatnánk hozzá.De ez a vastagság valójában a kráter közelében jóval több és attól távolodva csökken.Ennek a dombnak eredete mindenképpen valamelyik nagy Mare területhez,medencéhez kapcsolható.Mivel több gigászi becsapódás is érte Holdunkat az ismeretlen kvázi kráterben felgyülemlett anyag is több irányból érkezhetett.Időrendben az alábbi sorrend alakulhatott ki: Első a Sinus Asperitatis amelynek külső sáncfala éppen felismerhető/feltételezhető a Delambre-kráter alatt és a Hypatia C-kráter peremén.Az Asperitatis belső gyűrűinek maradványa kis hosszúkás szigetekként világosan felismerhetőek az "öböl" (Sinus) terület középtájékán.Maga az Asperitatis méretileg a fele a Nectaris medencének de nála idősebb,kábé 4 milliárd éves lehet vagy egy picit több.A második maga a tárgyalt ismeretlen kvázi kráter amely az Asperitatis északi végébe esett a külső és a belső sánc közé. A harmadik a Mare Nectaris amely elradírozta a két előző objektum formáját és nagy mennyiségű törmelékkel fedte be őket.Az Asperitatis esetében a későbbi vulkáni tevékenység ezt a fedőréteget beolvasztotta és lefedte "friss" magmával.Van még egy lehetséges játékos amelynek a közepe a Lamont-kráternél van,ezt csak a masconja (tömegkoncentráció) árulja el létezését, a terra (felföldek) vidékeken nem ismerhető fel koncentrikus szerkezet.Gravitációs méréseket elemezve az ismeretlen kráternél nincs mascon (tömegkoncentráció),hanem pont az ellenkezője egy kis "anyaghiány" van.Éppen ezért nem lehet gyűrűs kráter,proto-medence.Az ilyen jelenségek a gravitáció gyengülésében kimutatható és tipikusan krátereknél fordul elő,ahol magából a kehelyből hiányzik az anyag és azt a sáncfalban illetve körülötte szétszórva megtaláljuk.Igen ám de itt komplikáltabb a helyzet.A nagy krátereknél és a medencéknél van egy tipikus forma amit "szirmoknak" nevezhetünk.A "szirmok" formája hasonló a tavirózsa leveleire,ezek sugaras irányban kidobott és feldúrt felszíni anyagok.A "szirmok" a medencék esetében a külső gyűrűkre jellemző a belsőkre nem(nem is csoda hisz a belső gyűrű az nem más mint a központi csúcs összeomlása és szétfutása),viszont a nagy méretű krátereknél mindig megjelenik.A kvázi kráter feltételezett sáncmaradványa és a Mare Nectaris "szirma" egybeforrt, elkülöníteni igen kemény munka.A kvázi kráter borzasztóan hasonlít a Deslandres-kráter kritikus állapotára,rendkívül lepusztított formáira.Mindent egybevetve én valószínűbbnek tartom hogy ez egy létező kráter és nem csak látszat.A feltételezett kráter lecsapója mintegy 25-30km átmérőjű lehetett a klasszikus sebességgel és sűrűséggel számolva.Eredetileg 4,4 km mély lehetett, a központ csúcs 2,9km magasnak kellene lennie de ebből valamiért nem látunk semmit (a majdnem ugyanekkora Ptolemaeus-kráternél sem látunk).Vagyis ez a kráter 3,9-4 milliárd év közötti korú amit akárhogy is nézünk a legöregebb kráterek egyike.
A képet 305/1500 Newton távcsővel,ASI178MC/hh kamerával,EQ6R,Lacerta TeleExtender3X nyújtóval készítettem.
Sz.Á.I.