A Hyginus-kaldera és a Hyginus V Neovulkáni* kráter.
(Neovulkanikus kráter* = fiatal és hogy vulkanikus eredetű.)
(Hyginus V* = saját ideiglenes elnevezés mivel nincs hivatalos neve. Feltételezhetően vulkanikus eredetű.)
A Hyginus -kráter és a Hyginus-rianás egy törésvonalon jött létre amelyet vagy az Imbrium-esemény (becsapódás) vagy a Serenitatis-esemény (szintén becsapódás) után született (3,7-4 milliárd év).
A nagy mélységben aktivizálódott magma benyomult ebbe a törésvonalba és a felszín felé tört.Az elméleti modellek szerint a felszín közelében 240m átmérőjű de több száz kilométer mélységű,oldalhajtásokkal vagyis dájkokkal tarkított,több magmakamrával rendelkező csatorna nyílt.A törésvonal mentén több ponton indulhatott meg a vulkanikus tevékenység.A jelenleg is látható fő kráter és a törésvonal mentén fekvő több parazita kráter méreteinek aránya azt sugallja hogy egymástól függetlenül működhettek.Igaz Földi példákból tudjuk hogy a fő vulkán mellett kialakuló -szelepként működő- parazitakúpok elég nagy méretűre nőhetnek,sőt átvehetik a fő vulkáni kúp szerepét.Ebben az esetben jelenleg nem lehet meghatározni hogy ezek időrendben mikor keletkeztek.Az biztosnak látszik hogy 1 magmakamra táplálta a környék vulkánjait. Az itt születő vulkán híg lávát ontott, felépítménye fröccskúp majd scoria (hamukúp) lehetett.Ezt a fröccskúpot akár el is tudja pusztítani az erős magmás tevékenység,egyszerűen elhordja,elmossa,bedönti egy nagyobb lávafolyam vagy kitörés. A hamukúpot felválthatta a pajzs alakú lapos dóm. Mivel a bazalt elég híg,viszkozitása a többi lávához képest kicsi (sűrűbb motorolajszerű a folyósága) ezért inkább szétterül a láva és csak lassan magasodik az építmény.Holdunkon található bazalt dómok rendkívül alacsonyak, 7km-es átmérőhöz átlag 150m körüli magasság társul.
.jpg)
A Hyginus főkrátere 8,6km átmérőjű ehhez 184m-es magasság adódik.Persze ez csak elméleti fejtegetés a gyakorlatban akár jóval nagyobb is lehetett.Az intenzív magmaöntés miatt a magmakamra kiürülése a dóm beszakadását okozza.Fontos megjegyezni hogy itt nem a robbanás okozza a kaldera létrejöttét hanem egyszerűen az üres magmakamrába bezuhanó anyag.Egyes tanulmányokban a Hygnius-kráter alján található kőzetek az összeroskadó dóm anyagából áll.Az én feltételezésem az hogy a többi a Holdon található kalderákhoz hasonlóan a kaldera képződés után újra vulkáni működés lépett fel és lávató keletkezett.Ez a lávató nem töltötte ki teljesen az üstszerű krátert. Nagyon jó példa található Földünkön a Hawaii vulkánoknál a Mauna Loa. Ezeken a helyeken a bazaltos vulkanizmus szintén kalderákat szült és jól összehasonlítható a Hygnius-kráter (kaldera) belső felépítésével. A beszakadt kráter padlózata egyenetlen,blokkos és erősen törmelékes.
A Hyginus-kráter és a lávatavas kalderás bazaltvulkánok közt van kapcsolat.Mindez alapján azt állítom hogy a kaldera képződés után vulkáni aktivitás volt jelen a Hyginus-kráterben.Bár csekély mértékben de láva öntötte ki az egyenetlen felszínt amelyből itt-ott azért kikandikál az eredeti beomlott csúcs halmai (65-45m magasak).De akkor térjünk rá egy kis kráterre amely a Hyginusban található.Az 530m átmérőjű 36 fok belső oldalszögű friss kráter az amely érdekes.Nevezzük ezt a kis krátert Hyginus V Neovulkán-nak*. A kráter körül nem találunk becsapódás utáni kőzettörmeléket sem üvegpermetet (szferulákat).Találunk viszont vasoxidot 17%-nyit az egész Hyginus-kalderában,és olivint de azt csak a kis kráterben és annak közvetlen környezetében.Az itt található IMP objektumok zöme is olivinben gazdag.A Hginus-kaldera körül is találunk olivines piroklaszt szórásnyomokat de ezek nem köthetőek a neovulkán kráterhez.Honnan lehet ezt tudni? Az olivines anyag mennyiségéből.Ugyanis a kaldera körül magas 13-20% az arány, addig a kalderán belül a V jelzésű neovulkán körül ez csak 7-12% (a neovulkán kráterében 8-25%). Viszont a klinopiroxének is jelen vannak úgy a kalderában mint a V* neovulkán kráterében.Ezek bár csekély mértékben,mindössze 16-33%-ban.
Az én diagnózisom az hogy a kitörés klinopiroxén réteget forgatott ki a felszínre és ez adja a fiatal kráter világos színét.Valószínűsítem hogy a klinopiroxén réteg még korábban a vulkán utolsó működése alatt kerülhetett a dóm külső felületére,vagyis a híg bazaltos vulkáni működés átváltott valamivel viszkózusosabb,nehezebben folyó andezites lávára.A beomlott dóm pedig ezt a réteget felül hagyva, keverve a mélyebb rétegekben lévő ortopiroxénes bazalt anyagával, a kaldera fenekén megfigyelhető. Az olivinek azt jelezhetik hogy híg inkább lávacafatos és kevés sötét piroklasztot szórhatott szét a kis vulkán.Érdekes gondolat az hogy a Hyginus-kalderában található néhány 2-es típusú IMP valójában a kidobott lávacafatok beleolvadása a Holdregolitba.
.jpg)
Feltételezem hogy ez a kitörés egy gyenge stromboli típusú kitörés lehetett.Ez a típus inkább a lávaszökőkút,tüzijátékszerű kitöréseket produkál. Saját számításaim szerint 400m/s sebességű kitörés esetén, 80 fokos szög esetén a Hold gravitációs terében 10 perc repülés után mintegy 41,9km távolságra juthat el egy néhány grammos törmelék amely 59km magasságig repülhet fel.Éppen ezért a fiatal kitörési kráter körül finom törmelékeket nem fogunk találni.Viszont 100m/s sebességnél már ezek a paraméterek a következők: repülési idő: 2,5perc; maximális távolság:2,6km; maximális magasság 3,73km. Ezek szerint a kalderán belül kellene a kidobott hamut,lapillit és bombákat keresnünk.
Érdemes a neovulkáni kráter alját megvizsgálni.Olyan hasadékot találunk ott, amely a Holdon is előfordul lávacsatornák gödörkrátereiben és egyes IMP objektumokban.De a Földön is találunk ilyet a Mauna Kea egyik szatellit kráterében. A 29m X 11m szélességű árok minden bizonnyal egy kitörés bizonyítéka.Viszont ha ezt kitörés produkálta akkor a kérdésünk jogos: IMP objektumok is keletkezhetnek ilyen módon? A Hyginus-kalderában jelentős az IMP objektumok száma így az összefüggés köztük bizonyos.Feltételezésem szerint nem csak az IMP objektumok fiatalok,néhány millió évesek,hanem a Hyginus V* neovulkáni kráter is.A kráterben található világos piroklasztos kőzetek a max.: 11m-es blokkoktól a felbontás határáig (0,5m) találunk sziklákat.Egy 11m-es kőszikla felaprózódásához a Holdi körülmények között közelítőleg 900 millió év szükségeltetik.Vagyis ez a neovulkáni kráter maximum ennyi idős lehet. Hiszem hogy az eddigi adatok alapján a Hyginus-kaldera vulkanikusan még mindig aktív terület ,bár szunnyad.
Sz.Á.I.