A Hyginus-kráter az egyik legnagyobb vulkanikus eredetű képződmény a Holdon.Átmérője 8,6km,az északi részén fekvő kis öböllel együtt viszont 12km.A kráter és a rianás amely belőle kifut igen érdekes.Szakemberek feltételezése az hogy a törésvonalon/vonalakon amelyeket feltételezhetően a Mare Serenitatis okozhatott, a felnyomuló magma a felszínen tűzhányót hozott létre ,egy kiterjedt a tűzhányó magmakamrájából kiinduló dájk rendszer alakult ki.A dájk nem más mint vízszintes irányba nyomuló magma áramlat/ér.A Hyginus-rianás ennek a dájk rendszer legerősebb érvonala amelyet a nagynyomású magma a hosszú idő alatt szétfeszített.A kráter és a rianás egyes helyei a gázok és a magma eltávozása után beszakadtak kalderákat hagyva maguk után.Ez a hivatalos verzió.A helyzet az hogy nem teljesen tiszta ez így és ráadásul túl egyszerű. Nézzük, alaposabb vizsgálat mit mutat. A felszínen a fő kaldera körül olivin ásványokat találunk 25km-es közetben.A kalderában egy pici (500m) fiatal,kopernikuszi korú kráter van amely a mélyebb rétegekből kivágott és szétszórt anyagot (olivint) láthatunk.A vulkáni piroklaszt rétegek is vastagabbak a kaldera körül mint benne.
A legutolsó vulkanikus tevékenysége amely a kaldera mélyén található IMP-ekkel (Irregular Mare Patch-Szabálytalan Mare Folt) magmahabos piciny tavacskákkal van összefüggésben amelyek minimum néhány millió vagy maximum 100 millió évesek .Az utolsó tevékenység nagy gázfelszabadulással járt amely magas hőmérsékletre hevítette a magmakamrában félig szilárd/kristálykásás magmát és abból kifújt és szétterített néhány százaléknyit illetve kibuggyant egy kevés.Megjegyezendő hogy az IMP-ek ott fordulnak elő ahol a történelmi időkben óriási vulkanikus tevékenység volt,így nem meglepő azt hiszem ha még "napjainkban" is valamekkora aktivitást mérhetünk(pl.:TLP-k).A kaldera beszakadása inkább hasonlít egy lift leereszkedéséhez/lesüllyedéséhez* (másik verziót lásd legalul) sem mint beomláshoz,de nem kizárt hogy a beomlás után még süllyedt a rift tágulása miatt.Ezt a felszíne elárulja ugyanis a kráterezettsége amelyből a kora megbecsülhető, öreg, nem különbözik túlságosan a kaldera körüli 3,7 milliárd éves környezetétől.Ez viszont az északi kis öbölről már nem mondható el.A világosabb albedójú és az aránylag sima gyengén kráterezettségű felszíne már beomlásról tanúskodik az egykori idős kráterek eltűntek a bezúduló törmelékek alatt.A kalderában és az öbölben több IMP is található ezek méretei a néhányszor 10m-től az 500m-es foltos telepig minden van.A fő kaldera süllyedése sem fejeződhetett be teljesen vagy Holdrengések előfordulhatnak (aktív zóna),ugyanis a kráter falai "friss" állapotúak.A felszínre kerülő kőzetek az űridőjárásnak ki vannak téve ami málláshoz vezet.Ennek mértékéből lehet következtetni az esemény (mállás) korára.Az LROC szonda felbontóképességének határán csak durva becslést adhatunk amely 100-250 millió év lehet. A Kaguya szonda mérései alapján a feltörő láva (IMP) vékony klinopiroxén réteget,míg a kaldera falainak rétegei pedig ortopiroxént tartalmaznak,a fenék mélyebb részei a (lásd fentebb amit írtam) felszíne alatt néhány száz méterrel pedig olivint.
A Hyginus-rianásról: Az a feltételezés hogy ez egy a magmakamrából oldalirányban vékony érben előre nyomuló olvadék alacsony gravitáció mellett oldalirányú erőt fejt ki ahelyett hogy függőlegesen haladna gyenge lábakon áll.Annál is inkább mert tudjuk a földi példákból hogy a dájkok oldal/hossz arányuk 1:100,1:1000. A Hyginus-rianás aránya 1:50 körüli amely meglehetősen alacsony szám.Ha hozzávesszük hogy a Hyginus-rianás egy rendszer része amely az Ariadaeus-rianás is tartozik akkor eléri az arány az 1:200 értéket.Azt feltételezni hogy 320km hosszan mindenhol egyforma ez a feszítő erő (az Ariadaeus-rianás 244km hosszú,szélessége átlag 3,2 km) helytelen lenne.Sehol nem látunk lakkolitokat (a felszín alatt megszilárdult a felszínt felboltozó magmás anyag) sem nagyobb kürtőket. .Talán az lenne a pontosabb feltételezés hogy a törésvonalat(!) alulról a köpeny áramlásai és az olvadékok feltolulása (emlékezzünk több gigászi becsapódás van a közelben ezek hozták létre a törésvonalat) feszítette szét.Ott ahol a magma könnyebben feljutott ott vulkanizmus alakult ki.Tehát nem egy sekély mélységben lévő magmakamrából indult dájk feszítette szét a törésvonalat, hanem a törésvonalba alulról a köpeny felől érkező magma nyomult be és nyomta szét és/vagy a köpenyen úszó széttört kéreg mozdult el.A két ajánlott megoldás igazából nem zárja ki egymást(a két alulról jövő hatás). Nézzük meg a Hyginus-krátertől haránt irányban lévő beszakadt "lávacsöveket".Fontos megjegyezni hogy a kráter alakú formák inkább kalderák vagy inkább gödörkráterek sem mint lávacsövek.Így láthatjuk hogy vulkáni lánc alakult ki a nyugati részén a rianásnak.Ugyanabból a magmakamrából táplálkoztak,ez annál is érdekesebb mert a második legnagyobb kalderától (parazitakráter A) nyugatra távolodva egyre kisebbek a kráterek (láncok) míg a Hygnius-kráter körül csak kicsik vannak.Azt is meg kell említenünk hogy a törésvonal legalább 3,5 milliárd éves de a süllyedés és a két part távolodása valószínűleg 50 (IMP-ek ezt sugallják) - 250 millió éve még működhetett vagy a Holdrengések miatt aktív a régió. A TLP jelenségekből illetve szeizmológiai mérésekből (a rianás oldalain leguruló sziklák nyomai is árulkodóak) feltételezhetjük hogy a térség rengései esetleg valamilyen tektonikai mozgás eredménye.Főleg a nyugati rianásnak a környezetében találhatóak olyan kráterek amelyekről feltételezhetjük hogy magmás/gázos kitöréskor keletkeznek.
TLP:
1944.Ápr.04.: Hyginus N-kráter rendkívül sötét.
1959.Szept.13.: A Hyginus közelében porfelhő és/vagy világító felhő 5 percig volt látható (Budapesti ,S.Shields-i,Kent-i megfigyelés)
1878.Okt.04.:A Hyginus N olyan sötét volt hogy az észlelhetőség határán volt.Előtte való éjszaka pedig "feltűnő" volt a kráter.
1965.Ápr.08.: A Hyginus N-ben erősen változó jól látható fények.
A képeket 305/1500 Newton,EQ6R mechanikán,GSO ED Barlow2X nyújtással,ASI462MC kamerával készült.
Sz.Á.I.
UI.: Ez egy jó téma még nincs 100%-ra kidolgozva,ezért ide még visszatérek a jövőben.
* A másik megközelítés alapján,a kaldera hamar a vulkáni működés után rövid idővel már beomlott ezért látszik az idős fenék.Viszont a széttartó peremek (rift) vonala ezen a törmeléken nem látszik, pedig ezt a réteget is széthúzná a táguló hasadék ahogy a grabenek átfutnak más krátereken.Ha a riftesedés korán abba maradt volna, úgy ez a árok hiányozna a kalderából is (pont ezt látjuk),viszont "frissek" az oldalak (sziklásak) ami inkább azt mutatja hogy a fal anyaga lecsúszik a mélybe,ez pedig vagy Holdrengések miatt vagy/és tektonikai mozgás miatt van.