150/1200 refraktor,ASI715MC,primer fókusz,vágott látómező.
A Platón-kráter (Plato) nyugati végén fekvő széles Rima Plato III. csatorna fekszik amelynek eredete jelenlegi elfogadott elméletek szerint a híg láva alakította ki.Az elméletek lényegében ugyanazok csak a működés időtartamában térnek el.Az egyik nézet szerint akár a Mare Imbrium északi részét is feltölthette (vagy részben) de ezt évmilliók alatt tehette meg,többszörös intenzív működéssel,a kalderát pedig átszakadt lávatóval magyarázzák. Nos, most egy másik alternatívát, nézetet szeretnék megosztani amely után nem csak a völgy kialakulását de magát a Holdat is más szemmel fogjuk látni.
A méretes csatorna de inkább völgy a környék legnagyobb rianása.Kiindulási pontja egy kettős kaldera amelyek 5km és 3km szélesek és 1100m és 600m mélységűek.A dupla kaldera amelyek közvetlenül egymás mellett fekszenek a Platón-kráter sáncán mintegy 1200m magasságban.Ha megfigyeljük a kalderákat látni fogjuk hogy ezek más felépítésű és anyagú kalderák.A probléma ott kezdődik hogy egy híg folyós lávát öntő vulkánok,lávatavak fémekben gazdag olivines és piroxénes olvadékokat produkálnak és ez az anyag a vulkáni kúpban (legyen az fröccskúp vagy hamukúp) is megtalálhatóak,de ezen a helyen (a mérési bizonytalanságokat figyelembe véve) gyengén vagy nem kimutatható.Ellenben nagy mennyiségben plagioklászok vannak jelen ami a kéreg anyaga és a Platón-kráter által feldúrt felszín anyaga.A magas plagioklász tartalmú lávák inkább nyúlósabb és hűvösebb, nehezebben folyóbb állagúak,nem jellemző rájuk a lávacsatorna képzés és a nagy távolságok megtétele. A nagy méretű csatornában viszont kimutatható egy vékonyabb lávacsatorna egy árok és annak piroxénes anyaga de a csatorna teljes szélességében szintén a plagioklász az úr.A völgy tulajdonságaira koncentrálva az alábbi tényeket fektethetjük le: 25,1km hosszú,2,59km széles és átlag 300m mély.Ebben a völgyben egy vékonyabb lávacsatorna is végigfut és azon jóval tovább halad, mintegy 127km hosszan és 50m átlag mélységgel 400m szélességgel.A nagy csatorna profilja,metszete nem a szokványos V vagy kerekebb U forma hanem széles,lapos aljú tál típus .Maga a csatorna feneke feltehetően min.:100m vastagságban feltöltődött, jellegzetesen sík homogén aljzatot hozott létre.Általában az ilyen nagy mértékű lávafolyásoknál a többszörös intenzív kiöntések nyomásgerinceket,kipukákat,vastag egyenetlen rétegeket és saját magának függőlegesen felépített mederfalakat alkot.Valószínűbb hogy finomabb más összetételű anyag az amely a csatorna aljzatát kitöltötte. A sík mederfenék szintkülönbsége 29km távolságban sem több mint 10m (átlagosan néhány méter) .Egy kis számolással kb.:13,8km3 anyagnak kell itt lennie.Feltűnően jó ez az egyezés a dupla kaldera hiányzó anyagmennyiségével.
150/1200 refraktor,GSO2X barlow+10cm toldat,ASI290MM kamera.
Tehát az anyagfajta (plagioklász) és az itt található anyagmennyiség, és a morfológiája alapján feltételezhetjük hogy a beszakadó és lecsúszó oldalú,a krátersáncra ráépülő bazaltos vulkán volt a tettes.A már a tektonikai mozgások (Imbriumi esemény után) által már megszületett csatornába rövid idő alatt (10-20perc) zúdult a megcsúszott vulkán oldala amely feltehetően híg lávával(?) keveredve amolyan kőzetárat alkotott.A vulkán mivel hirtelen nyomáscsökkenés lépett fel (eltűnt a vulkán oldala) ezáltal robbanás lépett fel és sajátos kalderát képezett.A törmelékárra vissza kell térnünk.Ugyanis ahhoz hogy a csatornába a meandert (kanyarokat) kivájja átformálja ahhoz képlékeny és többnyire finom nagy mennyiségű anyag kell.Egy kőzetár önmagában kevés egy csatorna átfaragásához.Mi jöhet még számításba a láva helyett vagy a láva mellé? Ilyen lehet a szén-dioxid és egyéb kísérő gázok amelyek a törmelék alá/közé szorulva "fluidizálja" (folyadékszerű tulajdonságokkal vértezi fel) a sziklás,poros konglomerátumot.Hasonló például a piroklaszt ár is amely messzire el tud jutni és közben felperzsel mindent.Ez a fajta sűrűségár már magyarázná a csatorna feltűnően sík aljzatát de még nem eléggé jó a csatorna kanyarjainak lecsiszolásához,építéséhez.A legjobban ami megmagyarázná a csatorna és az egész struktúra tulajdonságait az a Lahar vagyis iszapár lenne.
305/1500 Newton,GSO3X barlow,QHY5 mono ccd kamera.
A szemfüles olvasó ilyenkor felhúzza a szemöldökét,hogyan lenne egy csontszáraz környezetben víz? Nos a válasz az hogy a Holdunk 3,5 milliárd éves korában rendelkezett valamennyi víztartalékkal (ennek mennyisége vita tárgya) amelyet a Hold akkor még létező mágneses tere és 1/100-1/50 atm.nyomású légköre rövid időre (néhány millió év, extrém esetben 100 millió év) megvédhette.A Hold ősi vízkészletéről több tanulmány született egyes kutatók szerint a teljes Holdfelszínt 3mm réteggel lehetne befedni.Ez így nem tűnik soknak (114km3/114milliárd tonna víz,a Balaton 1,9km3,a Fertő-tó 0,325km3)de ha azt vesszük alapul hogy a vulkánkitörések által lokálisan nagy mennyiségben törhetett fel gőzök formájában,esetleg iszapfortyogók, fumarolák is lehettek, akkor ez nagy mennyiségnek számít.Visszakanyarodva a csatornához és a kalderákhoz egy legalább 10%-os (igazából jobb lenne egy nagyobb akár 40%-os) víz tömegszázalékú iszapár már megfelelő lenne a magyarázathoz.A vulkán oldalának a lecsúszása is jól magyarázható a savas vizes oldatok gyengítő hatásával (Földünkön volt is rá példa Pl.:St.Helens).A felforrt "talajvíz" pedig megbontja a szilárd részek tapadását és sár keletkezik belőle,a rengések amelyek a vulkáni aktivitást kísérik pedig tovább gyengíthetik az instabillá váló felépítményt .Az ilyen "iszapláva" képes 300km-re is elfolyni.Ha elveszíti a lendületét,ha kilép a medréből(szétterül),gyorsan megszilárdul és megáll.Az Osceola iszapár a Mt.Rainier összeomlásakor a 3,8km3-nyi iszap 50km-re is eljutott és helyenként elérte a 140m mélységet! A még nagyobb mennyiségű víztartalom (több mint 20%) sajnos nehezen magyarázható.Földünkön az ilyen eseteket a csúcs hó olvadása vagy heves esőzések,krátertavak váltják ki ami még a legjobb opciójú ősi Hold körülményei közt sem fordulhat elő.A csatorna finomtörmelékes "hordaléktakarója" biztosnak látszik,de a másik lényeges összetevője még kérdéses azt majd a helyszínen kell megvizsgálni.A csatorna életkora 3,5milliárd év ami egyezik a jósolt ősi Holdlégkör kialakulásának maximumával.A nagy csatornában későbbi vulkanikus tevékenység által már a hordalékos fenéken új szerényebb lávacsatornát vágott az olvadék.
Sz.Á.I.