Sajnos az Arisztarkhosz B és Váisálá környéki lávatavakat és csatornákat többszörös becsapódásos eredetű erózió érte.A helyenként 150m-t is elérő törmeléktakaró jelentős mértékben rontja ezeknek az objektumok vizsgálatát.A legrosszabb állapotban a Váisálá-kráter melletti lávató/kaldera van.A 7,5km hosszú és 5,7km széles kürtő falai 35 fok dőlésűek (lehet hogy kaldera?) mélysége 700m! Az északi padlóján 81m mély árok 1,2km hosszan terül el. Amennyiben elfogadjuk hogy ez egy belső perem (lépcső),akkor a morfológiája alapján lehet hogy ez egy kaldera (bazaltvulkánoknál a felépítése hasonló,a különbség a meredek csaknem függőleges oldalakban van).Újabb lépcső felismerhető a keleti irányban a csatorna szája felé is.
A fenti képen a kaldera keleti részének magassági adatai láthatóak.
Az itteni aktivitás nem volt hosszú életű a nagy mennyiségű ultrabázikus ,híg,1600K° körüli láva nem műküdhetett néhány hónapnál tovább,ellenkező esetben kúpot épít.
A mintegy 111km hosszan lekövethető lávacsatorna ejtése 450m,a csatornák átlagos mélysége 100m.A kevés kanyarból és a nagy távot befutó csatornából látható hogy a láva sebessége nagy volt.A Hold felszínét vastag por és törmelékréteg fedi amelyekben könnyűszerrel vág utat magának a forró olvadék.A csatornák változó szélessége a láva helyenkénti lassulását mutatja,ott a meanderek száma is megnövekszik.Az átlagos 1km körüli szélesség megugrik 1,5km-re ezeken a helyeken.A felvételemen jól elkülöníthetőek a lassabb és gyorsabb szakaszok (jelölve) .A lávafolyások sebessége Földünkön elérte a 72km/ó sebességet,a lassú folyások pedig az 5km/ó-t,ez az érték az alacsonyabb gravitációnál még kisebb lehet.Saját becslésem szerint a lassú szakaszok 10-15km/ó a gyors szakaszok 50km/ó
lehetett.A korai szakaszban a hasadékvulkán gyorsan nőt,a magma szétfeszítette a felszínt,vájta és rombolta egészen addig amíg egy nagyméretű kürtő nem alakult ki.Ebben a kürtőben aztán a lávató már ki tudott alakulni.Az teljes kitörése alatt legalább 13km3-nyi volt csak az olvadék mennyisége.A lávaszökőkutak magassága akár az 5000m-t is elérhették.Földi példákból következtetve akár a 6000-7000 m3/s feláramlási sebesség is lehetett (A Laki-nál Izlandon 5000 m3/s),az átlag viszont "csak" 2025 m3/s (4600km2 elárasztott területtel számolva, 80 nap alatt).A gázok és a magmás anyag gyors csökkenése miatt a lávató visszahúzódott és körülbelül 130m-rel a jelenlegi padlózat szintje alatt megszilárdult (mérésből származó becslés).A belső szűkebb kráter valószínűleg 2km körüli,de ezt a behullott fedőréteg miatt nehéz becsülni.
Az Arisztarkhosz B melletti a másik lávató csak picit kisebb 7,6km X 4,8km méretű oldalai is csak 24 fok dőlésűek.Ebből láthajuk hogy nem kaldera.Az északi végén a padlózaton Laskakrátereket* szakmai nevén másodlagos becsapódásokat találunk.A belőle kifutó csatorna átlag 700m széles,ebből is láthatjuk hogy aktivitása alacsonyabb volt.A két lávacsatorna 28 km után összefut.A lávacsatorna és a jelenlegi kráterfenék közti szintkülönbség 30-40m közötti.Vagyis a már gázoktól javarészt mentesült olvadék 30-40m-t süllyedt mielőtt a felülete megszilárdult volna.Felülete sík ,a kráter mélysége csak 240m körüli.Mivel a két lávató kora azonos 3,5milliárd éves ,így igen erős és heves vulkanikus tevékenység volt jelen a térségben.A képemen csak 2 ilyen nagy objektum látható és 2 kicsi (sárgával jelölve), de keletebbre szintén hasonló méretű vagy nagyobb aktivitás volt.Maga az Arisztarkhosz B lecsapója a másik vulkán lávacsatornájába vágódott be.
A leírás bizonytalanságokkal terhelt!
* Laskakráter = saját szóhasználat a szakma nem így nevezi!
305/1500 Newton,EQ6R,Lacerta TeleExtender3X,ASI178MC
Sz.Á.I.