Az M102 egy Lentikuláris S0 típusú spirálgalaxis, bár amolyan átmeneti tulajdonságai vannak az elliptikus galaxisok felé.Újabban már nem köztes típusú tejútrendszereknek tartják őket hanem különálló típusoknak.Ennek ékes példája a 44-47 millió fényévre lévő M102,ugyanis ez a galaxis kb:85000 fényév átmérőjű vagyis a saját rendszerünknek mintegy 75-85%-a.A furcsa tulajdonságai ütközésből ered,hosszú expozíciós idejű felvételeken a szétszedett társgalaxis hosszú befogó"csápjai" jól látszanak de az M102 ölelő szalagjai is .Ezek a részletek sajnos még elérhetetlenek nekem mert a fényszennyezés nem igazán enged 21 magnitúdó alá menni.Na majd ha lesz egy szupi 3 csatornás szűrőm (Triband:Ha,Hb,OIII) ezek a gondok megszűnnek....de visszatérve a galaxisra:
Az ilyen S0 típusú galaxisok nagy ütközések által jönnek létre.Nagy felületi fényességű objektumok,főként idős vörös és sárga csillagok "lakják". A saját felvételemen jól látható a spirálisokhoz hasonló de jóval vékonyabb porsáv a galaktika síkjában,a nagy központi dudor (jóval nagyobb mint az átlagos spirálisoknál) és a hatalmas lencse alakú külső részek.A központi dudor növekedése a galaxisok fejlődésének velejárója, idővel minden spirális és lentikuláris galaxis nagy "púpot" növeszt.Egyes nézetek szerint ez a galaxis nem lentikuláris típus hanem egy deformált klasszikus spirális (ezt a hosszan követhető porsávból gondolják).A bekebelezett társgalaxis eredményeként a központi fekete lyuk is működésbe lépett,anyagot szipkáz befelé,ennek következménye a fekete lyuk körül áramló gázok amelyek a súrlódástól ionizálódnak (rövid hullámú fényt bocsájtanak ki).A gyorsan mozgó gázfelhőkre nem látunk rá rendesen csak nagyobb szögből részben oldalról.Éppen ezért a besorolása Seyfert (talán 2-es) típusú galaxismag.Egyes források szerint maga a galaxis nagyjából a mi galaxisunkkal megegyező tömegű (1500-800 milliárd naptömeg).
356/1650 Orion Newton,EQ6R,ASI462MC,összesen 207db képből,20,30 és 100mp exp.időkkel 40% érzékenységgel.
Az M87 galaxis.Egy minimalista felvétel egy hipersebességű gáznyalábról.
Ez az óriás elliptikus E0 típusú (gömb alakú) aktív galaxismaggal rendelkező galaxis 52 millió fényévre van tőlünk.Mérete olyan nagy hogy a Virgo galaxishalmaz központi galaxisa (természetesen nem ez az objektum körül keringenek a többi galaxisok, bár hat azokra) de még a Virgo Szuperhalmaz (ebbe a mi Lokális Halmazunk is bele tartozik) egyik legnagyobb objektuma is.Az ok nem más minthogy a nagy tömege miatt bevándorol a halmaz közepébe a tömegközéppont közelébe míg másokat kihajigál a halmaz szélére vagy egyszerűen megeszi azokat.A szituáció azonos a szupermasszív fekete lyukak esetével,a galaxisok középpontjába ezek is bevándorolnak (amikor még kisebbek) és közben híznak mert anyagot nyelnek el.Az M87 is sok kísérőjét emésztette fel ezt a nagyszámú gömbhalmazokból tudjuk,de várható is egy központi óriási égitesttől.Mintegy 10-szer több de könnyen lehet hogy 100-szor több gömbhalmaza van mint a mi Tejútrendszerünknek (187db/1100-12000db.) Mérete 5-szöröse,tömege legalább 10-szerese (lehet hogy 20-szorosa!) a mi galaktikánkénak.A galaxis halo-ja viszont kisebb mint várták (1millió fényév) de a galaxisok közötti kölcsönhatás miatt nem is csoda,vannak más nagytömegű galaxisok amelyek leszakítják a távoli gyengébben kötött objektumokat (gömbhalmazokat) az M87-ről.Mivel működő fekete lyuk ül a magban és egész jól rálátunk ezért Seyfert 2 típusú.A felvételemen a 2-3 milliárd (más adatok szerint 6,5 milliárd) naptömegű fekete lyuk befogási korongja által kilőtt anyagsugarat láthatjuk.A befogási korong billeg a torz téridőben mert a befogási korong síkja és a forgó fekete lyuk egyenlítője nem állnak egy vonalban.Ez a billegés lényegében a kiáramló gázokat egy spirális mintában mintegy 6-10 fok nyílású kúpszögben,annak palástja mentén dobálja ki 11 éves precessziós (billegési) periódussal.Pontosan ugyanaz mikor valaki a növényeit öntözi vízsugárral és locsolás közben köröket rajzolunk a csővel.A vízsugár folytonos spirális alakban fog távozni a csőből.Ezt a mechanizmust láthatjuk a felvételemen.A befogási korongból kidobott és relativisztikus sebességre gyorsított anyag a fénysebesség 85%-val közeledik majdnem felénk amitől fényesebbnek látjuk.A felénk néző anyagsugár fénye nem csak eltolódik a kék spektrum felé (kék eltolódás/doppler a közeledés miatt) de intenzívebbé (fényesebbé) is válik a mi szemszögünkből nézve mert ott lévő anyag saját ideje lelassul.De mivel az anyagkilövelés mindig két irányú,ellentétes irányú, lennie kell egy ellencsóvának is.A másik irányban mozgó anyagsugár amely szintén relativisztikus sebességű, vöröseltolódást szenved illetve elhalványodik a mi látóirányunkban.Nem is lehet észlelni és a nagy távcsövekkel is csak nagyon nehezen látható.
Sajnos csak 30 perces rálátásom volt a tetők és a fák ágai között így a felvételem csak minimalista,bemutató jellegű és nem esztétikai.A felvételt 356/1650 Orion Newton EQ6R mechanikán,80/400 vezetőtávcsővel,StarAid Revolution távcsőrobottal készült,20x1perc exp.idővel (be is égett a közepe a galaxisnak) 50% érzékenységgel ASI462MC kamerával.
Sz.Á.I.