2019.02.23 18:53
Egy régi vágyam teljesült hogy le tudtam normálisan fotózni a Prinz krátert és környékét.A Holdbéli Magyarország az egyik legfelemelőbb térség számomra.Fentről látom kis hazánkat, még ha nem is pontos a látott kép.Ide akár Radnóti versét is idézhetném.De nézzük mit is látunk a felszínen!
A látómezőben uralkodó a Prinz kráter (46km átmérő) ami legalább Nektári korú (~3,9 milliárd évnél öregebb) csak a legmagasabb pontjai látszódnak ki,szerencsétlen krátert többször érte trauma.Egy alkalommal az Imbrium-medence keletkezésekor a kilökött anyag fedte be,utána pedig a gigászi erejű vulkanikus erők által korbácsolt láva folyta körül és öntötte el.Plusz érte még tortúra mikor is a már említett Imbrium-medence keletkezésekor a pusztító erők ledarálták a kráter csúcsait.Emiatt is látszik letisztultnak a sánc.A krátertől balra lefelé ha elindulunk, a felszínből aránylag meredeken kiugró hegyekkel találkozunk.Ezek a képződmények viszont az Imbriumi-medence egyik legnyugatibb falának maradványai! A legérdekesebbek viszont a rianások.Mivel a környék igen aktív volt, nehéz pontosan megállapítani hogy lávafolyás vagy tektonikus mozgás hozta létre ezeket a formációkat,de valószínű hogy egyszerre a kettő alakította.A felvételemen látható hogy közel derékszögben is van törés egyes csatornákban ami abszolút nem jellemző a lávafolyásokra.Szondás felvételeken viszont látszik hogy pl.:a Prinz I-ben a rianás alján lávamosás,még egy meder található.Szépen megfigyelhető ahogy elfogy a láva úgy csökken az erózió és laposodik el a csatorna, lesz egyre sekélyebb.A környék hemzseg a beszakadt lávakamráktól,kalderáktól.A képemen betűvel jelöltem őket.A legnagyobb az A jelű 7kmX5km mérettel rendelkezik de nem ez a leghosszabb! Sajnos elég gyengén látszik a képemen az E jelű, pedig 8,8km hosszú! A másik érdekes forma a Krieger-kráter.A kráter közepéből kifelé egy 36km hosszú árok fut ki.Tipikusan vulkáni megjelenés,még szigetek is vannak amiket körbeölel a meder.Csakhogy a probléma ott kezdődik hogy a kráter sáncát fölfelé hogyan mászta meg a magma? A Prinz rianásoknál sem ritka az hogy akár 45m-es emelkedőt is leküzdött a magma! A magyarázat a lávacsatorna illetve maga a lávacső. Ugyanis közlekedőedényként működve a nyomás átsegíti a magaslaton az olvadékot.Arra kell csak ügyelni hogy a forrás magasabban legyen mint az akadály.Később ez beomolva csatorna lesz és a szakik vakarják a fejüket: ezt hogy csinálta?! A rianások falai 8-24 fok dőlésűek,mélységük maximum 300m, alakjuk(metszetük) a klasszikus V alakra hasonlít.
A rianások korára 3,5 milliárd évet adnak meg.A B jelű kaldera mellett egy vulkáni kürtő is található amely alacsony kúpon nyugszik.(4km átmérőjű és 200m magas)
A környék lejtése igen alacsony így a rianások alakját inkább a helyi viszonyok alakították ki sem mint a nagyléptékű struktúra.Viszont a lefolyás irányát még így is a felszín lejtése határozta meg!
A környék tűzhányóit vizsgálva viszont feltételezhető hogy a vulkanizmus másképp ment végbe egyes helyeken.Lehet hogy az anyaguk lett differenciáltabb (nehezebben folyó)és/vagy a kitörés módja változott meg (robbanásos).Ezek a jellemzők a dómok alakjában tisztán észrevehetők.
A képeket 254/1200 Newton távcsővel ,EQ5 mechanikán,QHY5 ccd kamerával és Castell IR PASS (infrakapu) szűrővel készültek.
Sz.Á.I.