Színes felvételek készítésénél mindig látványosan előbújik a Kopernikusz-kráter vörös cikkelye.Korábban már taglaltam mi lehet az anyaga,de mindig van új a nap alatt. Az amiről most írni fogok sajnos semmilyen távcsővel nem megfigyelhető hacsak az anyagminőséget nem tudja az eszköz megmutatni.Egy anomália a téma amely ebben a vörös cikkelyben fekszik.Első pillantásra egy kanyargó folyónak tűnik amely 1-2km széles, kanyaraiban 4 -6km-re szélesedik ki hossza mintegy 37km,a kráter központi csúcsától a falig elér.Illetve még tovább is mert a falon felfelé is halad. Ez elég rejtélyesnek hangzik.Először is vizsgáljuk meg a kráter padlózatán szétterülő ebben a cikkelyben lévő olvadéktengert.
Kaguya szonda: Ortopiroxén gyakorisága a felvételen.Jól látható a nem keveredő fajsúlyosabb anyag.
A cikkelyen kívül lévő területek tektitben (olvadt és később megszilárdult kőzet) szegényebbek mint a cikkelyben lévő területek.Főleg a kéreg anyaga látható (plagioklászok) itt,más nehezebb elemek piroxének csak gyengén vagy egyáltalán nem kimutathatók (Kaguya).Itt viszont már az ortopiroxének is dominálnak jelentős üveggel.A becsapódáskor a lecsapó test a vékony vulkáni réteget a felszínen átszakította (Mare bazalt-vagyis vulkáni tevékenység volt a felszínen) majd a mélyebb rétegekbe behatolva már az eredeti kéreg anyagát dúrta szét.Nagy mennyiségű plagioklászt dobált szét de a kráter alján felbukkan az olivin is,főleg a központi csúcson mutatható ki ez a nagy mélységi kőzet ,de troktolitban tömörülve (a felugró központi csúcs és a felcsapódó olvadt olivines kőzet egyes gigászi cseppjei a kráter falára hullottak,de a kisebb finomabb esőszerű cseppek beterítették a kráter belső falát,de északi irányban a kráteren kívül is megtalálható kb:45km-ig) .Az olvadéktenger anyagát is alkotó ortopiroxén a cikkelyen kívül mint írtam nincs számottevően jelen a kráter felső háromnegyedében.A cikkely vörös színét többek közt a vas adja amely 2-10 % közt mozog.Az anomália (a "folyó") és a vastartalom jól illeszkedik egymásra.Az olvadéktenger ortopiroxén tartalma is az anomália csatornában magasabb mintegy 30%-ra ugrik fel az átlag 5%-ról.Ugyanezen helyeken a plagioklász tartalom lecsökken mintegy 30%-ot! A kráter falán vastag ereket találunk közel ugyanezekkel a tulajdonságokkal bár a piroxéntartalom itt magasabb.Mi lehet a történet? Rakjuk össze! A becsapódás után a falakról lecsorgó (1200-2800C° közötti) ,zónálisan magas piroxéntartalmú olvadék belefolyik,belefut a kráter alján örvénylő kisebb sűrűségű magas plagioklász tartalmú olvadékba.Részleges keveredés jön létre a kráter belső lábánál ami jól követhető.A sűrűbb, lezúduló láva kanyargós úton de eljut a központi csúcsig amelynek tövében megáll,gyengén keveredik itt is a környező olvadékkal majd kihűl.A kráter belső tövében a kisebb mennyiségű piroxének elkeverednek öblöt alkotnak.Az egész kísértetiesen hasonlít mikor a kávéba tejet öntünk.Egy idő után elkeveredik de addig szálas ,sávos gyengén keveredő folyadék marad,látványos és jellegzetes megjelenéssel.A vastartalom szépen mutatja hogy az elkeveredett anyagban csak 3% míg az anomáliában 10%.Honnan a piroxén? Igencsak a felsőbb rétegek vulkanikus kőzetei olvadtak meg és folytak le a kráter falán.Ez szépen látszódik a kráter déli belső falain,de ott nem alkottak piroxén-folyót (nem is nagyon van ott jelentős mennyiségű olvadék).A nagy becsapódás úgy néz ki nem hozott fel a felső köpenyből anyagot,lényegében csak a kéreg anyagát látjuk,vagy azt eltakarja a becsapódási olvadék és törmelék.A központi csúcs olivines anyaga inkább mélységi vulkanikus eredetű,a kéreg alsó részén kikristályosodott magma sem mint kb.:240-450km mélységből felugró köpenyrész.A cikkely korábban feltételezett mélységi vulkanikus eredete nem indokolt.Minden jel arra utal hogy a becsapódó test nem merőlegesen hanem déli irányba dőlt szög alatt érkezett.A szétdobált plagioklászok egy piramist rajzolnak ki csúccsal északi irányba,míg a gigászi méretű olivincseppek pedig a kráter déli részén a finomabbak pedig az északi részén találhatóak.Vagyis északi irányba nagyobb energia szabadult fel.A dőlésszög saját becslésem szerint 25 fokkal térhetett el a merőlegestől.
Dióhéjban:
Plagioklászok: lényegében a kéreg anyaga,szilikát kőzet.
Ortopiroxén: a felső köpeny anyaga,nehezebb mint a kéreg de ez is szilikát kőzet.
Olivin: átmeneti kőzet,nagy mélységben található szilikát a felső köpeny és az alsó köpeny határán.
A felvételt 305/1500 SkyWatcher Newton távcsővel EQ6R mechanikán,GSO Barlow2X,ASI178MC kamerával készítettem.
Sz.Á.I.