A felső képen a Marius-dombok 9cm-es Makszutov-Cassegrain távcsővel és QHY5mono ccd-vel.
Ezt a mintegy 150 dómot és 90 kúpot tartalmazó vulkanikus terület egy hatalmas pajzsvulkán(vagy vulkáni pajzs).Ha földi megfelelőjét keresnénk a Mauna Kea csúcsa juthat az eszünkbe de nem a paraméterek hasonlítása miatt hanem csak a megjelenése miatt.Igaz némelyik dóm inkább hasonlít a hazai tanúhegyekre.Ha megnézzük ezeket a vulkáni csoport magassági adatait és összevetjük a gravitációs adatokkal az alábbi képet kapjuk: Azon a ponton ahol a legmagasabb a pajzs a gravitáció is nagyobb a több anyagmennyiség miatt.Igen ám de ha egy Szűrőzött"(magassági kiegyenlített) gravitációs térképet nézünk kiderül hogy akkor is jelentős tömegkoncentráció van alatta.
Gravitációs térkép a vulkáni pajzsról.
Használhatjuk-e a gravitációs térképeket magmakamrák felderítésére? Persze! Viszont nem igazán lehet elkülöníteni a kisebb becsapódásos eredetű köpenyfeltolulástól(becsapódáskor átszakítja a kérget és a nehezebb köpenyanyag felnyomul)a vulkanikus magmatározót.Vagyis még nyitott a kérdés hogy alatta milyen eredetű a magmás anyag (Batolit).Viszont tőle délre 152km-re enyhe süllyedéssel(-300m különbség)szintén egy tömegkoncentráció van.Ez felett is találunk vulkánokat bár jóval kevesebbet(kb.:15).A teljes pajzs magassága a környező Mare területekhez képest 1700m és 1400m között mozog.A teljes kiterjedése érdekes: 300km körülire ha a kúpok egymástól való távolságát nézzük és ha erre a környékre jellemző vulkanikus anyag elterjedését nézzük ez biza 350km-t is eléri.A környező Mare területek Olivin bősége jelentősen eltér az itteni vulkáni pajzs anyagától.Sőt! A környék Olivin szegénysége (7-9%) közelíti az 500km-t!
Olivin gyakorisága a képen.(jól látszódik a "sisak")
Ez a terület Piroxénekben gazdag,Vastartalma több mint 25%(Hipersztén) és Titánoxid (7-10% és fölötte) Alakja sisakra emlékeztet,és bizony van "Sisak" néven vulkanikus forma ettől jóval délebbre a Mare Humorumnál igaz az jóval kisebb.A kora mintegy 3,3 milliárd év de 1,1 milliárd éve is aktív részek voltak.Emlékezzünk a Rümker-pajzsvulkánra amely szintén az újabb mérések alapján 1 milliárd éve még működött.A környező keleti és északi Mare területek is fiatalok 1,7 milliárd év körüliek.Az aktív terület 400 millió évvel az Imbrium esemény után lett forró pont.Nagyon úgy néz ki hogy ettől azonban független,de nem kizárt hogy valamennyire a mélyben beindított valamilyen vulkanikus folyamatot (a forrásterületet aktiválta) de nem volt elég erő hozzá hogy a felszín felé nyomuljon az olvadék. A felfelé "vágyódó" magmát egy újabb külső segítségnek kellett hogy könnyítse az útját.Egy az Imbrium becsapódásnál jóval kisebb test illetve 2 test egymástól 152km-re a már repedezett kérget átszakította.A közepes mélységben(200-300km) fortyogó magmás anyag már ezzel a plusz energiával már elindulhatott felfelé.Sok vulkánnál látunk lapos platót amelyen meredekebb "sziklásabb" felépítmény ül(emelkedési szöge 10°,a felépítmény 20°).Ezek alapjai idősebb, még folyékony lávából épülő dómok amelyre épült később a sűrűbben folyó láva.A nagy kérdés hogy a felépítményt alkotó struktúra és a többi vulkán ilyen jellegzetes alakját (olyan mintha viszkózusosabb,Dácitos láva építette volna,de nem) milyen erő alakította.Megállapíthatjuk hogy a vulkanikus anyag összetétele nem változott (mérések ezt igazolják) viszont a nehezebben folyó lávát csak alacsonyabb hőmérséklettel magyarázhatjuk.A kérdés az hogy ezt a nehezen folyó Bazaltos összetételű anyagot milyen erő emelte föl rendkívül sok ponton.A vulkáni pajzs körül észak-dél irányban redőgerinceket találunk,Holdunkon a legnagyobbak itt találhatóak.A redőgerincek oldalirányú kompressziós erők hatására jönnek létre amelynek különféle okai lehetnek a Holdunknál,ezt a terület megsüllyedése és/vagy összehúzódása okozhatja.
Saját kép a környékről,sajnos az időjárás ennyit engedett.
A másodlagos magmakamrában megrekedt, pépes magma az oldalerők hatására felmelegedhetett,felnyomulódhatott és kis lapos tornyokká dermedhettek.Valószínűsíthető hogy ezek a felnyomulások rövid idő alatt vagy talán egyszeri eseményként történtek,de a különböző pontok aktivitása között a pajzson akár százezer vagy millió év is eltelhetett.Ugyanis ennyi ideig képes még a magmakamra nem kihűlni utánpótlás(!)nélkül,ezt viszont földi példákból ismerjük.
Amennyiben gázok tolták fel a magmát úgy habos kőzetté fújta föl és nagyobb mennyiségű Horzsaköves Piroklaszt is került volna a felszínre.A kitörés fajtája is megváltozott volna,robbanásos jellegűvé alakulva. Piroklasztokat csak azoknál a kúpoknál találunk nagyobb mennyiségben ahol nincs meredek tanúhegy szerű felépítmény.Ezeknél a kúpoknál jellemző a "C" vagy "U" forma, kiömlési mederrel.Ezek a formák 1,2-1,5km átlagos hosszúak magasságuk 100-150m körüli.Az egész pajzs területén a Piroklaszt mennyisége viszont nem ugrik ki a környező Mare területekhez képest nagyon(igaz, a fiatalabb kráterek a környéken szennyezték a területet így nehéz a pontos arányok megállapítása). Feltételezhetjük hogy illó anyagokban(gázokban) szegény volt a kitörés így ez a forgatókönyv nem valószínű.
Egy újabb tanulmány szerint a vulkáni pajzs igen fiatal 1,43 milliárd éves,a legfrissebb lávaömlés 680 millió éves! Érdemes elgondolkodni azon hogy vannak kutatók akik feltételezik hogy 1 milliárd évvel ezelőtt köpenycsóva emelkedett fel és boltozta föl a felszínt.Ekkor alakultak ki a hasadékvulkánok,lávacsatornák amelyek a tanúhegyek és lávalepények(dómok)után később keletkezett.A meredek falú vulkánokat sekély fészkű,nehezen folyó magma építette még a korai aktivitásban.Ezt folyta körül a híg még a csóvából feltörő láva.Ennek az elméletnek az a hátránya hogy nehezen magyarázható vele az egész pajzs lényegében egy anyagból való összetétele.A két fajta vulkanizmus(sekély fészkű és a mély forrású)nem ugyanazt az eredményt adja. Ami viszont mellette szól hogy a kőzetmállásból való korbecslés egyes helyeken jól egyezik a kráterszámlálásos módszer által kapott eredménnyel.
Azt hiszem akkor kapunk jó eredményt ha ötvözzük az elméletek hasznos elemeit.
Kőzetek értelmezése:
Piroklaszt: vulkáni hamu és szilárd törmelékek(mindenféle méretben)együttese,lavinát is képezhet.Összetömörülve kőzetet alkot.
Batolit:Nagy méretű a felszín alatt megszilárdult alaktalan magmakamra.
Piroxén: Leegyszerűsítve: közepes mélységben létrejövő (hőmérséklet+nyomás) magmás anyag.
Olivin: Leegyszerűsítve: nagy mélységben létrejövő (hőmérséklet+nyomás) magmás anyag.
Horzsakő: Gázos,lyukacsos kőzet.
Tanúhegy: A Földön,egy Bazaltos vulkán kürtője az abban megszilárdult láva maradványa amely körül az erózió(szél,víz) elhordta a kúpot.A Holdon nincs olyan erózió mint a bolygónkon.Ott csak a mikrometeorok,a hőmérsékletkülönbség,a napszél és régen a lávafolyások romboltak.
Plusz képek a Képlexikonban!
Sz.Á.I.