Igazi amatőrcsillagász csemegék ezek az objektumok . Nagy távcsövekkel a közelebbiek már-már 3d-s megjelenésű füst karikák,a távoliak icipici golyók ,szemfolyatós kis görcsök.Én általában ezeket szoktam megfigyelgetni,lefényképezni mert érdekesnek látom őket plusz nagyon kevesen (pont a kihívások miatt) merészkednek le ebbe a világba.Na de honnan a név? Régen az elégtelen felbontás és a korai fényképező technika nem sok mindent mutatott belőlük, megjelenésük a távcsőben látott bolygóra hasonlított.Maga a jelenség igazából nem más mint a csillag , vörös óriás korában a felerősödött csillagszél miatt anyagot veszít,később ahogy a forróbb rétegek felszínre kerülnek a csillagszél is nagyobb energiájú, sebességű lesz.A gyorsabb csillagszél utóléri a lassabban távolodó felhőket lökéshullámot generálva. A kialakuló forma a csillag mágneses tere és az anyagfelhők közti kölcsönhatás eredménye és szép homokóra struktúrájú 0,5-1,5 fényév átmérőjű planetáris köd lesz belőle.A köd folyamatosan tágul, egyre ritkább lesz és halványabb.Néhány százezer év az élettartamuk utána csak a nagy semmi marad. A központi csillag fehér törpe lesz ez viszont elvilágít még sokáig, jellemző hogy a világegyetem fennállása óta még egy fehér törpe sem hűlt még ki.Ezek az objektumok kis felszínük miatt nem tudják a maradék hőt gyorsan leadni.Tipikus méretük a 8000-14000km-es átmérő ehhez jön az 1- 0,5 naptömeg.(max.:1,44naptömeg) A sűrűségük az 1000kg/ccm tartományba esik.Az amatőr műszerekkel megfigyelhető központi csillagok hőmérséklete is tipikus 10000-15000K°.Ilyen objektum lesz minden olyan csillagból amelynek eredeti tömege ~0,5-7,5 naptömeg.A határok nem tekinthetőek stabil vonalként inkább mint "előrejelzés" veendőek.Előfordul hogy a csillag meggondolja magát és még egyet vonaglik a haláltusájában, összehúzódása közben begyulladhat még egy kis hélium 100-1000 évig tarthat ez az állapot (vissza a vörös óriások közé) aztán véglegesen a fehér törpék közé veszi az irányt.A mi napunk is ilyen lesz majd, még bő 4 milliárd év kell neki.Hogy elnyeli-e a földet? Sokfajta adatot olvastam,hallottam.Valószínűleg 140-szeresére dagad majd a nap,ez nem elég hogy a földet megegye.Más adatok szerint 220-szorosára dagad a nap,akkor pedig itt a vég.Személy szerint a 140-es átmérőt tartom helyesnek. (maximális magánvélemény).
Nézzük milyenek ezek az objektumok!
Itt látható az Ngc 40 jelű köd Cefeuszban egy "csak hogy néz ki a környezetében" kép,Canon EOS 350D-vel.
Ez már komolyabb hozzá állással készített kép.Itt a homokórába pont belelátunk.
A következő az Ngc 7008 Embrió köd a Hattyú csillagképben igen összetett, jobb felszereléssel készített képeken tényleg embrió a méhben formájú.Ez 1db 10perces expóval rögzített felvétel,kézi vezetéssel Canon Eos 350D géppel.
Hát ez egy ccd-s felvételem 111db 1perces kép átlaga.
"egy óriási planetáris amit 25x nagyításnál egy teljesen diffúz pacának láttam abszolúte részlet nélkül. 1,4'x1,1' méretű és inkább 11 magnis mint 12. sajnos ennyi expóval csak a belső rész látható. " (idézet tőlem)
A végére egy oldalról látható ködöcske az M76 a Perzeusz csillagképben.Inkább súlyzó mint homokóra, de a kis dolgokra nem adunk. :) Elég halvány a kp-i csillag. 42x1perc expo QHY5 ccd-vel.
(Sz.Á.I.)