Szupernóva a Hattyúban.

2019.07.14 10:15
Általában a Szupernóva maradványok igen halványak ,teljesen szétfoszlott megjelenésűek inkább csak fotografikusan észlelhetőek.Van kivétel mint például a képemen látható.A 3 fok kiterjedésű maradvány fényerős távcsövekben,Holdtalan éjszakákon elcsíphető.
Az a hatalmas robbanás mely ilyen szépséget fabrikál,amelynek gyermeke egy gyorsan pörgő és nagy sebességgel távolodó neutroncsillag, II-es típusú szupernóva a besorolása. Miért repül ki a neutroncsillag a centrumból? A robbanás aszimmetrikus volta miatt.A csillag úgy néz ki mint egy hatalmas karfiol,kaotikus,hatalmas cellás felszíni mozgások jellemzik, nem hiába nevezik szabálytalan változóknak az ilyen 7,6 naptömeget meghaladó de ~35 naptömegnél nem nagyobb vörös óriásokat.A magban is egyre nagyobb káosz uralkodik ahogy a vas-nikkel elkezd kialakulni a magban. Eme nehéz elemek 1 milliárd Kelvinfok hőmérsékleten jönnek létre.Egy 20 naptömegű csillag 6-7 millió év alatt a hidrogént héliummá alakítja.A héliumot 600000 év alatt fuzionálja szénné.A szenet 600 év alatt oxigén-neon egyveleggé.Magnéziummá mindehhez már 100 év kell neki.Sziliciumot már fél év alatt letermeli.A vas-nikkel mag pedig néhány óra de lehet néhány nap míg elkészül.1 milliárd kelvin fok hőmérsékletű a központ ebben az állapotban.Mikor ez megtörténik a mag elkezd összehúzódni.De csak a vas mag mert leáll az energiatermelés benne.Az összehúzódás miatt felszökik a hőmérséklet 3 milliárd fokra aminek következtében a vas elkezd szétesni hélium atommagokra.
Egészen addig amíg a majdnem az összes vas atom széthullik és csak hélium lesz a csillag legbelső mag részében.Ez átmenetileg megállítja az összehúzódást.De a gravitáció újfent támad.A héliumból álló belső mag 20 milliárd fokra hevül azáltal hogy összehúzódik megint és ekkora nyomáson és hőmérsékleten a hélium is szétesik protonokra.Fúzió nem jöhet szóba mert a hőmérséklet nagyobb mint amint a hélium atommagok összekapaszkodásának ereje.De ez is kevés mert a gravitáció fojtogatja a központi részt.Az elektronok a nyomás hatására belepréselődnek a protonokba.Ennek a mellékterméke a nagy energiájú neutrínók amik elviszik az energiát.Általában egy neutrínó 1 fényév vastag ólomlemezen 50% eséllyel átjut,ebből is látszódik hogy gyengén kölcsönható részecske.Sokáig az is kérdéses volt van-e nyugalmi tömege, olyan pici elemi rész.Mivel a tömegvonzás csak nem áll le,a sűrűség a nyomás mind nő és persze a hőmérséklet.Ezek együtt olyan környezetet hoznak létre amiben a neutrínó is ~100m út megtétele után elnyelődik.Ekkor 50 milliárd fok a maghőmérséklet.Ennek az lesz a következménye hogy a külső rétegeket (mag) a hatalmas energia,a kiáramló neutrínók 100-200 milliárd fokra hevítik és igen erősen megindul kifelé.Lényegében a legbelső rész energiáját a neutrínók elviszik és átadják a kijjebb lévő rétegeknek.Ekkor megtörténik a szupernóva robbanás.
A képen a Hattyú csillagkép szupernóva maradványa ill. annak egy része. Az Ngc 6992 vagy más néven a Fátyol-köd.A képet 305/1500 Newton
EQ-6R mechanika,Cannon EOS 350D fényképezőgéppel készült 30-60mp exp. időkkel, 150 képből.
Sz.Á.I.

Elérhetőség

Szabó Álmos István Facebook-on is megtalálsz!