2021.09.29 18:46
A Mons Gruithuisen Gamma és Mons Gruithuisen Delta (továbbiakban MGG és MGD) egy különös vulkanikus csoport tagjai. Feltűnő vörös színükkel felhívják magukra a figyelmet.Vulkanikus kúp létükre meglepően magasak,oldalaik meredekebbek, sztratovulkán szerű jellemzőik vannak.A két nagy kúp mellett északabbra van egy kisebb testvér is,teljesen átsiklik felette az ember.Kezdjük a sort a kistestvérrel. Átmérője durván 6,5km, magassága 1200m körüli.Itt azért van egy kis turpisság: maga a vulkán egy 400m magas talapzatra épült rá amely lényegében a Mare Imbrium sánc darabja.A vulkán feltételezett kürtője az űridőjárás miatt és a becsapódó nagyobb testek miatt gyengén felismerhető.A keleti és északi oldala lankásabb,a nyugati a meredekebb és ezen az oldalon nagyon durva becsléssel az egyik folyás vastagsága az árnyéka alapján több méter vastag,(a bázikus folyások 2-5m vastagságúak,az ultrabázikus 0,5-1,5m,a savanyúak pedig több tíz méter)amiből arra következtethetünk hogy viszkózusosabb láva szilárdult meg.Egyes lávafolyásai amelyek jól elkülöníthetőek hosszuk mindössze 1,6km-3,4km közöttiek.Ebből azt feltételeznénk hogy ezek semleges/bázikus vagy bázikus lávák.Igaz viszont hogy Olivint találunk 14-3% arányban a kőzetekben,Klinopiroxént 28%-ban. A legnagyobb arányban 80-88%-ban Plagioklászok az uralkodók.Ha ez a magmás anyag Alkáli Bazalt vagy KREEP Bazalt akkor Titánban igen szegény (méréshatár alatti).Vas tartalma 4% körüli.Érdekes megnézni az ásványok elhelyezkedését.Amíg az Olivin a tetőn és a paláston helyezkedik el addig a Klinopiroxének "lecsurogtak" a vulkán lábaihoz tavakat létrehozva.
Klinopiroxének gyakorisága a képen.(Kaguya/LRoc)
Olivinek gyakorisága a képen.(Kaguya/LRoc)
Mire következtethetünk ebből? Földi vulkánokból tudjuk hogy a forrópontos vulkánoknál amelyek átolvasztják a kérget először a nehezebben folyó inkább robbanásos kitöréssel a felszínre törő magma meredek vulkánkúpot épít.Miután "kitisztult" a kürtő és a magmakamra az Anortozittól (nem olvasztotta már magába mert nem volt),a hígabb folyósabb láva tört fölelé.Ezek a kitörések már nyugodtabbak voltak lávaszökőkutak és lávafolyók(extruzív:kiömléses) jellemezték.A legvégén pedig a gázok csak nagyon kevés még hígabb olvadékot tudtak felnyomni,szétfröcskölni.
De az is lehet hogy az Olivin annak a vulkánépítő kőzet csekély része amely a legfelső réteget alkotja.
A nyugati oldala valószínűleg megrogyott,megcsúszott.A tetőn több kráter található,nem becsapódásos eredetűek.
Talán nem követek el túl nagy eretnekséget ha ezt a névtelen vulkánt Mons Gruithuisen Omega néven jegyezzük.
A jobb megértéshez az alábbi leegyszerűsített megállapításokat kell megjegyezni:
Olivin: nagy mélységben ,nagy nyomáson keletkező ásvány amely nagyon folyékony lávákban érzi jól magát.(400km körüli mélység)
Piroxén:közepes mélységben,közepes nyomáson keletkező ásványok,nem annyira folyékony lávában szeret tanyázni.(250km körüli mélység)
Klinopiroxén:A kéreg alatt vagy kis mélységben létrejövő ásvány, inkább a nehezebben folyó lávában lakik.(50km mélység)
A képeket 305/1500 Newtonnal készítettem (kivéve az űrszondás képek) EQ6R mechanikán ASI178MC/HH kamera és GSO ED 3xBarlow-val.
Sz.Á.I.