2020.12.02 18:35
Erről a kráterről korábban már készítettem képeket és írtam is már egy kis ismertetőt róla.Most jöjjön egy olyan rövid kis írás amely a távcsőben is szépen látható "nagy fröccsenésről" szól.
A kráter körül több helyen nagy kiterjedésű néhol 17km-t is meghaladó hosszúságú láva(plagioklász)tavak alakultak ki amelyek a becsapódást követően kifröccsentek a kráter köré illetve a kráter kialakulása után a sáncról lefolyva ezekben a mélyedésekben összegyűltek.(Piros és sárga jelölésű területek) 
A messzebbre kidobott törmelékek és olvadt kőzetek már vékonyabb rétegben,igen nagy távolságban pedig már permetként terültek szét.A messzire szálló anyagnak több ideje volt a lehűlésre így azok üvegesedett,szilárd de még forró állapotban hullottak le.A déli oldalt elemezve szintén az LRO adatai alapján 80km távolságban 100m vastagságú,40km távolságban 300m vastagságú anyagtakaró fedi a felszínt.
A messzebbre kidobott törmelékek és olvadt kőzetek már vékonyabb rétegben,igen nagy távolságban pedig már permetként terültek szét.A messzire szálló anyagnak több ideje volt a lehűlésre így azok üvegesedett,szilárd de még forró állapotban hullottak le.A déli oldalt elemezve szintén az LRO adatai alapján 80km távolságban 100m vastagságú,40km távolságban 300m vastagságú anyagtakaró fedi a felszínt.
A kráter életkora korai eratoszthenészi, jellemzőit tekintve talán 2,2 milliárd éves lehet.
A kilökött/lefolyt olvadék kitöltötte a közeli egyenetlen felszín hézagjait,kihűlése után "fagyott" sima felszínű tavakat létrehozva.Ezek felszínének simaságára egy számadat: a legnagyobb egyenetlenség sem nagyobb mint 18m!(az itt található kis kráterecskéket leszámítva)Ha megpróbáljuk megbecsülni ezek mélységét mindenképp átlagot kell számolnunk.Az LRO adatai alapján azokon a helyeken ahol nincs vagy legalábbis minimális az olvadéktakaró vastagsága,a magasságkülönbség 100-150m körüli.Összevetve ezt azokkal a helyi adatokkal ahol a lávatavak vannak azok átlagos magasságkülönbségével azt az eredményt kapjuk hogy az átlagos mélysége e tavaknak 100m körüli.Ebből viszont megint egy becslést tudunk számolni mennyi anyag lehet kidobva az egyes helyeken.A sárga vonallal jelölt helyen hozzávetőlegesen 88km3 -nyi többségében egykor olvadt anyag található.Ez -ha nem is pontos adat- de összehasonlítható a Tambora vulkán kitörésekkor a levegőbe eregetett teljes vulkanikus anyagával igaz az valamivel több volt úgy 100km3-re saccolják azt.1815-ben mikor a Tambora kitört hatása az egész Földön érezni lehetett,csökkent az átlaghőmérséklet.Ez az anyagmennyiség a kráter mellett pedig csak töredék része annak a hatalmas mennyiségnek amelyet széthajított a Hold felszínén.
A képek 305/1500 Newton távcsővel EQ6R mechanikán,QHY5 ccd kamerával
2xBarlow és 3xBarlow felhasználásával Castell IR Pass (infrakapu) szűrővel készültek.
Sz.Á.I.